2022.06.25. 07:00
Megkezdődött a 10. kulturális nyár a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhelyen
Görög István, az emlékpark ügyvezetője köszöntötte először az Emlékparki nyár vendégeit, majd átadta a szót.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a rendezvény fővédnöke
Forrás: Fehér Gábor / FMH
A választások után az új kormányban honvédelmi miniszterhelyettesként folytathatja a munkáját Vargha Tamás. Ő is tagja a Honvédség és Társadalom Baráti Körnek.
– Tíz éve kezdődött az Emlékparki nyár itt, a katonai emlékparkban, nemzeti emlékhelyen. De ha kissé visszatekintek a múltba, mást is látok – mondta köszöntőjében az államtitkár. – Én 1987-ben kezdtem tanári pályafutásomat a Vasvári Pál Gimnáziumban, és valamikor 1990–91-ben felkeresett egy fiatal honvédtiszt, Sajner Gyula őrnagy. Azért jött, mert Gyuricza Béla tábornok azzal bízta meg, keressen valakit, aki a NATO-csatlakozás felé haladó hadsereg fehérvári tisztjeit és tiszthelyetteseit angolra tanítaná. Ez lettem én nagyszerű tizenhárom éven keresztül. Fantasztikus élmény volt, mert én őket angolul, ők pedig engem „katonául” tanítottak.
Vargha Tamás azt mondta, sokat merített abból a tudásból, amit akkor kapott, miután 2010-ben élete úgy alakult, hogy országgyűlési képviselő és a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lett.
– Abban az időben találkoztam egy másik fiatal katonatiszttel, Ruszin-Szendi Romulusz ezredesnek hívták, aki kiváló katonai tudásával segítette a munkánkat, és nem véletlen, hogy ma ő a Magyar Honvédség parancsnoka – folytatta Vargha Tamás. – Aztán volt egy másik találkozásom is: Székesfehérváron mutatták be az Aida című musicalt, s egy fiatalember, Ruff Tamás volt a karmester, akiről kiderült, hogy kaposvári százados. Később Székesfehérvárra került és ő lett a Helyőrségi Zenekar karmestere. Így történt, és most itt vannak velünk az Emlékparki nyár megnyitóján.
A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy a katonai emlékpark nagyon fontos helyszíne Magyarországnak, hiszen egyetlen olyan nemzeti emlékhelyünk, amely katonamúltunkat ilyen szinten őrzi.
– Itt nemcsak a pákozdi csatára emlékezhetünk, hanem az első és második világháborúra, az 1956-os forradalomra, a tűzszerészek munkájára, vagy éppen a békefenntartókra. Amit itt látunk, ami itt vesz körbe minket ezen a helyen, az maga a magyar katonai örökség. Erre az örökségre, katonai fundamentumra, mint erős alapra szeretnénk a jövendő erős honvédségét felépíteni. Mert a múlt katonai öröksége, a rá való emlékezés nélkül nincs jövő.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a rendezvény fővédnöke is elsősorban az emlékezés jelentőségéről szólt.
– A hagyomány nem a hamu őrzését, hanem a láng továbbadását jelenti – hangsúlyozta a tábornok. – Ez a hely, azok az emberek, akik itt dolgoznak, ezt bizonyítják. Ez egy szakrális helyszín, amit a történelem viharai hol felemeltek, hol megpróbálták elfelejtetni velünk a jelentőségét: sikertelenül. Ez lett az egyik legjelentősebb szakrális helyszíne a honvédségnek. Azt szeretnénk, hogy ne csak mi katonák legyünk büszkék a mai Magyar Honvédségre és a magyar katonaság több mint ezeréves múltjára, érezzen így minden magyar ember. Meggyőződésem, a kultúra lehet az a kapocs, amely azoknak is be tudja mutatni honvédelmi hagyományainkat, akik eddig keveset tudtak rólunk. Ne csak a hamut őrizzük, éltessük folyamatosan ezt a lángot!
A Honvédség és Társadalom Baráti Kör nevében Karsai Béla köszönő oklevelet adott át Vargha Tamás államtitkárnak, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak, valamint a Honvéd Együttes Férfikarát és a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar tagjait pénteken is dirigáló Ruff Tamásnak, az Emlékparki nyár művészeti vezetőjének.