Faggatják a múltat a régészek Fehérvár déli részén

A BTK Régészeti Intézetben az őskortól a kora újkorig folytatnak kutatásokat, melyeket földrajzilag a Kárpát-medencére és annak szűkebb környezetére összpontosítanak. Az egyéni kutatások mellett hazai és külföldi intézményekkel együttműködve kutatási programokban vesznek részt. A Régészeti Intézet a minap is egy közösen végzett műszeres felmérésről és a célterületen leletek kereséséről adott hírt. Munkatársai a Szent István Király Múzeummal (SZIKM) együttműködve július 14-16 között roncsolásmentes régészeti, illetve fémkeresős kutatást végeztek Székesfehérvár határában. Az említett területet magnetométerrel vizsgálták át, azzal a céllal, hogy bronzkori és középkori jelenségeket derítsenek fel. Az intézet részéről a munkát Kolláth Ágnes, míg a helyi múzeumtól Kovács Ágnes régészek irányították.

Portálunknak Kovács Ágnes nyilatkozott a geofizikai vizsgálatok eredményéről: – A magnetométeres felmérések Székesfehérvár déli határában történtek egy ismert bronzkori földvár és egy középkori település területén. A vizsgálatokkal a földvárnál több ház alapját, feltehetően egy házsort, valamint a kerítőárok helyét sikerült meghatározni.

A régésznő elmondta azt is, hogy a lelőhely kutatásába bevonták a SZIKM Közösségi Régészet Programjának fémkeresőseit, akik több értékes leletre bukkantak. Köztük említhető egy középkori bronzgyűrű, egy bronz könyvsarok-veret és egy ezüstdénár.

Az ezüstdénár megtalálója a nagyvenyimi Bartha Csaba közösségi fémkeresős, aki közel másfél éve segíti a múzeum és a régészek munkáját, eddig több, figyelmet érdemlő leletet sikerült megtalálnia. – Tavaly márciusban csatlakoztam a Szent István Király Múzeum közösségi régészeti egyesületéhez. Mindig érdekelt a történelem, a múltkutatás és a családfakutatás. A július 16-ai, szombati napon találtam az ezüstdénárt a keresési idő utolsó szakaszában. A múzeum által szervezett ásatásokon, fémkereső detektorokkal való kereséseken mindig szívesen veszek részt. Találtam már emailos fibulát, több ezüst- és bronzérmét. A középkori borotváról, fejszéről és ezüst pipakupakról nem is beszélve – számolt be az általa talált leletekről, a közösségi régészet iránti vonzalmáról és csatlakozásának motívumairól Bartha Csaba.

Kovács Ágnestől megtudtuk azt is, hogy a mostani júliusi munkafázist megelőzően egy évvel ezelőtt végeztek terepbejárást és fémkeresős kutatást a Fehérvár peremén található lelőhelyen. Akkor bronzkori leletek kerültek elő a területről. Kiemelkedik közülük a négynittszeges trianguláris tőr, ami közvetlenül a felszín alatt feküdt a földben, viszont a legszebbnek tartják a kerék és félhold alakú csüngőket. Az idén és tavaly talált tárgyak a restaurálóműhelybe kerültek, hogy megszabadítsák őket az évszázadok alatt rajtuk keletkezett lerakódásoktól. Egy tervezett ős- és középkori várostörténeti kiállításon láthatják majd a legújabb leleteket az érdeklődők, más régészeti lelőhelyek tárgyi emlékeivel együtt.