„Az isten az én szívemben lakik.” – Gárdonyi Gézára emlékeztek szülőházánál (képgaléria)

Szülőfalujában augusztus első hétvégéje a hagyomány szerint mindig egy kicsit Gárdonyi Gézáról szól. Születésének napja, s halálának 100. évfordulója alkalmából egész napos műsorral emlékeztek a helybéliek és az érdeklődők.

Az ünnepi műsort a Pásztor Katalin és Fersch Renáta fuvolajátéka nyitotta meg, majd Erdei Péterné alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd felidézte Gárdonyi életének, munkásságának fő vonulatait.

A Ziegler Géza néven született író, költő, drámaíró a róla elnevezett emlékház középső szobájában látta meg a napvilágot. A házban rajtuk kívül még két család lakott. Gyermekéveit az ország tizenhat különböző településén töltötte, s talán ez is oka volt gyenge tanulmányi eredményeinek. Az egri tanítóképzőben töltött évek alatt Répássy János professzor egyszer meg is buktatta, s azt mondta az írónak: „Fiam, tebelőled sohase lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.” A professzor később bocsánatot kért a már nemzetközi hírű írótól, kinek nagyszabású történelmi regényei, melyekben a magyarság vészterhes korszakait vetette papírra, hozták meg az igazi sikert. Ilyen például A láthatatlan ember, az Isten rabjai és a fő művének tartott Egri csillagok.

Az ünnepi megemlékezésen a Gárdonyi Géza Általános iskola diákjai az Én magam című elbeszélésből adtak elő részleteket, majd Keller Péter, Gárdonyi dédunokája szólt a jelenlévőkhöz. Köszöntőjében kiemelte, hálás, amiért az ország megannyi településén – és a határon túl is – őrzik dédnagyapja emlékét. A jubileumi évben többek között Devecserben, Veszprémben, Szegeden, Fonyódon, Egerben és Budapesten is konferenciák, ünnepi műsorok keretében idézték és dolgozták fel Gárdonyi Géza életét, munkásságát.

– 100 éve az égbe költözött dédapám utolsó mondata az ágya mellette álló ciszter atyához így szólt: „Az isten az én szívemben lakik.” – idézte fel Keller Péter, kinek az ünnepen Pál Dénes festőművész különleges ajándékot, egy Gárdonyi Gézát ábrázoló festményt adott át.

Az emlékház falán az intézmények, szervezetek, egyházak képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a Gárdonyi 100 programsorozat részeként Gárdonyi életét és munkásságát idéző karikatúra kiállítás nyílt az emlékház foglalkoztató termében.

A közös ünneplés a ház tövében álló cseresznyefánál folytatódott. A szebb napokat is megélt fa megmentésére Lukács Zoltán kertészmérnök vállalkozott.

– Ez az öreg cseresznyefa a régi felvételeken is látszik, állítólag megélte még Gárdonyi idejét is. Hogy ez tényleg így van-e, azt pontosan nem tudjuk, reméljük. A fák kora mindig titok, nehéz kideríteni, hogy mennyi idős egy élő fa. A gyökere, ami megtartja és táplálja a fát, teljesen rendben van. A törzse csavarodott, már nem kör keresztmetszetű, olyan, mint egy idős öregember. A koronája nagy része letört, elpusztul, de két ága még kapcsolódik a törzshöz. A lobkorona két ága kapott egy mankót, egy alátámasztást, nehogy letörjön. – mondta az immár Gárdonyi Géza nevét viselő emlékfáról Lukács Zoltán. A fát Páli Balázs atya áldotta meg.

Az ünnep emlékmisével folytatódott a Szent Anna kápolnában, majd a délután során rendhagyó tárlatvezetésekkel, színielőadással és tematikus kézműves foglalkozással emlékeztek a 100 éve elhunyt íróra.