Nemzetközi történettudományi konferencia kezdődött Székesfehérváron (galéria)

„A régi világnak vége, az soha feltámadni nem fog" – írta naplójában 1944 végén Barcza György diplomata. 1944-ben nemcsak az első világháború után újra függetlenné váló, a nemzeti összetartozásra és a történelmi hagyományokra épített Magyarország omlott össze a kettős megszállás alatt, hanem egész Európa is. A Magyarország, 1944 című konferencia az akkori vészterhes idők Magyarországot érintő eseményeit mutatta be, az előadók sorában köszöntve Nyári Gábort, Kádár Lynn Katalint, Joó Andrást, Szekér Nórát, Bern Andreát, Csurgai-Horváth Józsefet, Szerencsés Károlyt, Vizi László Tamást, M. Kiss Sándort, valamint Bartha Ákost, Vincze Gábort és Nagymihály Zoltánt.

Konferencia 1944-ről

1944-ben a háborúból és a német szövetségből kilépni próbáló Magyarország kettős megszállás alá került. 1944. március 19-én, a Margarethe hadművelet részeként előbb a németek szállták meg az országot, majd augusztus utolsó napjaiban a szovjet Vörös Hadsereg lépte át az ország akkori határait. Ezekben a hónapokban ment végbe a magyar zsidóság legnagyobb, többszázezer emberéletet követelő tragédiája is. Ez az időszak azonban nemcsak a tragédiákról szólt, hanem a reményről is: megindult a magyar társadalom minden rétegét érintő, a politikai nézetkülönbségek felett átívelő ellenállás is, legyen szó embermentésről, fegyveres harcokról vagy a kiutat kereső diplomatákról és politikusokról – fogalmazott Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy amíg Barcza György (fent idézett mondatában) afelett kesergett, hogy a trianoni békediktátum utáni ország elveszítette függetlenségét, és tragédiák sorát átélve összeomlott, addig ugyanez a mondat 1989–1990 környékén éppen a szabadság visszaszerzését jelentette. 

Meg kell őrizni a békét

A konferencia résztvevőit Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte, aki megnyitó beszédében kiemelte, kötelességünk foglalkozni az 1944-et körülölelő korszakkal. – Fontos, hogy foglalkozzunk az 1944-es eseményekkel és azok hatásaival, már csak azért is, mert amikor háború és béke kérdése felmerül, mint ahogyan napjainkban is, akkor pontosan tudjuk, miért lehet csak a béke a megfelelő válasz – mondta a városvezető, akinek szavaival egyetértve hasonló intelmeket fogalmazott meg Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem rektora is. – Mindenképpen meg kell őriznünk a békét és emlékeznünk kell a múltra, a tragédiákra is, hogy azok mégegyszer ne következhessenek be. Ennek az emlékezésnek is része a konferencia – fogalmazott a rektor.