Az ősök nyomában, avagy: a gróf Károlyi-család ínyencségei

Életpálya

Az exkluzív vendégeket már nem kell bemutatni senkinek sem, azonban ha valaki nem ismerné őket, íme néhány mondat közös életpályájukról. Károlyi György 1946 novemberében született. Feleségével egyetemistaként ismerkedett meg Párizsban. Angelica német származású, de  már a francia fővárosban látta meg a napvilágot. Négy gyermekük született. Geraldine grafikus, Sándor fordító, Zürichben a FIFA-nál dolgozik, Erzsébet pedig művészettörténész, aki több kiállítást rendezett Csurgón. Nicolas, a legfiatalabb már nem él.  Fehérvárcsurgón temették el.

Grófi "konyhai" ínyencségek

A Közéleti és Kulturális Szalon hetedik évadának megnyitó rendezvényén, a beszélgetés apropóját az augusztus végén átadott Lánczos-Szekfű Ösztöndíj adta, tudniillik a Károlyi József Alapítvány 'A hagyomány ízei a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban' munkacímű könyv megjelentetéséhez kapott támogatást a kuratóriumtól. Bakonyi István irodalomtörténész egyebek mellett nem csak az exkluzív könyv megjelenésének dátumáról rántotta le a leplet vendégei segítségével, de a család kedvenc ételeire is fény derült. Gróf Károlyi György a beszélgetés során elárulta, hogy a família életében mindig is fontos szerepet játszott az étkezés, a francia konyhát igencsak szerették, ám a paletta az évtizedek alatt kiszélesedett. Éppen ebből kifolyólag nem csodálkozhatunk azon, hogy a tervek szerint karácsonykor megjelenő szakácskönyvben nem csak az ősök kedvenc eledelei  kapnak helyett, de gróf Károlyi György és felesége, valamint gyerekei ínyencségei is megtalálhatóak benne. Így legyen szó a francia, görög, amerikai, vagy éppen a magyar konyha gasztronómiai étkeiről, a családtagok favoritjai mind-mind leírásra kerülnek korhű képekkel színesítve. Mint kiderült, a megye egykori főispánja, Károlyi József unokájának  kedvencei közé tartozó gulyásleves, töltött paprika és csúsztatott palacsinta sem maradhat ki a gyűjteményből. 

Családi örökség 

Mint azt gróf Károlyi György és felesége Károlyi Angelica elmesélte, a fehérvárcsurgói kastélyba első hazalátogatásuk alkalmával – rendszerváltáskor – vitt el őket a kíváncsiság, hiszen korábban fogalmuk sem volt, hogyan néz ki teljes valójában az épület. Akkoriban csak fényképekről látták a kastélyt és Magyarországot is, amit őseiknek korábban el kellett hagyniuk. Ám amikor meglátták szeretteik korábbi „lakhelyét", már akkor megfogalmazódott bennük, hogy szeretnének valamit kezdeni az üresen álló, elhagyatott kastéllyal. Gróf Károlyi György elmondta, hogy  felesége, Angelica mindenben támogatta, az ő lelkesedése nélkül nem sokra jutottak volna, így született meg a kulturális találkozó központ ötlete, mely később összefogás eredményeként meg is valósulhatott. A beszélgetés során arra is fény derült, hogy az energiaválság és a nehézségek ellenére a fehérvárcsurgói kastély télen sem zárul be a látogatók előtt és igyekszik betölteni ebben a nehéz időkben is szerepét: a kastély a nemzetközi konferenciákkal, a hangversenyekkel, a kiállításokkal Magyarország Európához történő kulturális kapcsolódását szolgálja.