2022.09.10. 15:30
Kincsek, csontok, fegyverek: rejtélyek a Szár-hegyi kutak mélyén
Nem csak régészeti módszerekkel és eszközökkel lehet a Seuso-kincs még rejtőző tárgyait felkutatni a szár-hegyi kőbánya környékén, ahol előkerülhetett az 1970-es évek közepén a késő római ezüstkészlet. A Balázs Béla-díjas filmrendező, Dézsy Zoltán irányításával elhagyott kutakban keresi az ipari alpinistákból, barlangászokból, hegyi mentőkből álló csapat azokat a „leleteket”, amelyek összefügghetnek a talányos kincsüggyel.
Kútkutatás csak felkészültséggel és megfelelő eszközökkel!
Fotó: Dézsy Zoltán
Mint arról korábban is tudósítottunk, Dézsy Zoltán a Seuso-kincs bűntettekkel tűzdelt történetéről készült filmriportjai és dokumentumfilmjei mellett továbbra sem mondott le arról, hogy tevékenyen hozzájáruljon a még mindig feltáratlan gyilkosságok, a páratlan szépségű ezüstedények megtalálási helyének felfedéséhez, valamint a készlet lappangó/elrejtett darabjainak előkerüléséhez. Az utóbbi években vissza-visszatérő kutatásokat szervezett, valamint a segítő szándékú emberektől információkat gyűjtött. A közel három évtizedes kutatómunkáját szeretné eredményesen lezárni, erre jó sansza van az újabb információk birtokában, s egy jelentős létszámú, a szükséges technikai eszközökkel és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező csapattal.
– Nem régészeti területen és nem régészeti módszerekkel folytatjuk a kutatást. A régészeti feltáráshoz rengeteg pénz kell, s nem úgy megy, hogy nekiállunk keresgetni egy védett területen. Egy kutat kitisztítani nem régészet, hanem teljesen hétköznapi dolog – bár ez esetben épp a helyszín miatt különleges – pontosítja a szabályokat, még mielőtt bárki fogást keresne a Szár-hegyen történt megjelenésükhöz, műveleteikhez.
Egyben emlékeztet arra, hogy a 2018-ban elhunyt Nádorfi Gabriella volt az utolsó olyan régész, aki a Seuso-kinccsel összefüggő feltárásokat ösztönözte a szabadbattyáni régészeti területen. A Szár-hegyen pedig részt vett egy nagyrészt lebontott régi borospince falmaradványainak kibontásában, ahol a bejelentés szerint Sümegh József az általa talált ezüstkészlet egyes darabjait rejthette el. Az elhagyott pincéken kívül 2019 nyara óta előtérbe került a hegyen a kutak vizsgálata, ebben a polgárdi tűzoltók és a Mágnes Horgászat csoport tagjai segítettek. Az elmúlt hetekben újabb szakasza kezdődött a kútmélyek faggatásának, erről a következőket árulta el Dézsy Zoltán:
– A szár-hegyi domboldalon rengeteg ásott kút volt, s van ma is. Hiteles és több forrásból megerősített információim szerint Sümegh József és barátja, Lelkes Ferenc több alkalommal szabadultak meg úgy a bányában talált római tárgyaktól, hogy a kútba rejtették vagy dobták őket, tartva az esetleges lebukástól. A szőlőhegyen sok a pince, majdnem mindegyikhez szükségszerűen tartozott kút, de mindet nem is lehetne megvizsgálni, csak a leggyanúsabbakat. A mostani csapatunk ipari alpinistákból, barlangászokból, hegyi mentőkből áll, akik meg tudnak birkózni a feladattal és motiválja is őket az ügy, a rejtély megoldása.
A filmrendező-kutatásszervező elmondta azt is, nem veszélytelen az általuk kiválasztott kutak átvizsgálása, mivel elérik a közel 40 méteres mélységet. Életveszélyes leereszkedni, nem is lehet egyedül, csak komoly felkészültséggel, felszereléssel és védőeszközökkel. Lent nincs elég levegő sem. Motoros daru, rádiós összeköttetés és fenti segítség nélkül aki oda leereszkedik, az ott is marad.
– Huszonnyolc éve kezdtem bele a Seuso-kincs történetének a feltárásába, a sok riport mellett két dokumentumfilmet is forgattam a témából. Most utoljára veselkedtem neki a kutatásnak, mert szeretném befejezni. Folyamatosan kapom az információkat, s most éreztem úgy, hogy ezek alapján fókuszálni tudom a területet. Van esélyünk, tudom, bár rettenetes rossz érzés, hogy az egyik régi kutat néhány évvel ezelőtt betemették. Mi van akkor, ha pont az, amely Sümegh Józsefék rejtekhelye volt? Van információm arról is, hogy ezek a kutak fegyvereket, sőt emberi maradványokat rejtenek – ne feledjük, több mint 100 éves kutakról van szó. Az 1956-os forradalom után, de még a 1960-as években is sokan rejtegettek fegyvereket. Konkrétan egy pisztolyról tudok, amelynek ott kell lennie az egyik kútban. Ne feledjük, az évtizedek során sok szemetet, felesleges dolgokat bedobáltak a kutakba, a szél a levelektől a gallyakig mindent beléjük fújt.
A kutak és a „kiszemelt” pince átvizsgálása előreláthatólag szeptember végéig folytatódik. Sikerült 25 méter mélységig kitisztítani egy kevésbé romos, kiszáradt kutat. Riportalanyunk úgy véli, már pár, de lehet, hogy még 15 méterre vannak egy vagy több ott rejtőző tárgytól. Elképesztő, mennyi szemetet hoztak fel eddig: traktorgumit, kocsikereket, betonelemeket, satöbbi. Egy biztos, Sümegh József és társa gyakran megfordult ott, hogy elrejtse azt, amit nem tudtak vagy nem akartak hazavinni.
Bizonyára sokan szereztek már tudomást a különleges kutatócsapat megjelenéséről a Szár-hegyen, valamint portálunkon keresztül is sokakhoz jut el a híre. Nem csak a veszélyessége miatt hívja fel a figyelmet az egyéni kincskutatás kockázatára Dézsy Zoltán, hanem arra is, hogy a területet őrzik, és nemcsak kamerákkal.