Csonki István: Fejér megye az élen jár az árvízvédelmi kiépítettség tekintetében

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese, Horváth Angéla részletezte a projekt tartalmát, majd a Szent László-patak jelentőségét emelte ki, amely közel 69 kilométer hosszú, ebből 54 kilométer esik a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság  kezelésébe. Mint mondta, a patak rehabilitációja projekt kiemelten Martonvásár, Ráckeresztúr, Ercsi,  Bicske, Csabdi és Gyúró településeket érintette. Az igazgató-helyettes asszony előadásában hangsúlyozta, hogy a fejlesztésre azért volt szükség, mert a patak teljes körű fenntartása és állapotának javítása utoljára 1985-1988 között valósult meg. Horváth Angéla emlékeztetett, hogy a Szent László-patak vízgyűjtő területén 2010. és 2014. évben is előfordult olyan heves csapadék, amikor a kialakult magas vízszint miatt  egyes településrészek részlegesen víz alá kerültek, és ez tette szükségessé a vízkárelhárítási készültség elrendelését. Ennek legfőbb okaként a meder feliszapolódását és a növényzet elszaporodását nevezte meg, amely a meder keresztmetszetét jelentősen lecsökkentette. Ezeknek a helyreállításával párhuzamosan szükséges és indokolt volt a műtárgyak és a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító duzzasztók felújítása is.
A kivitelező részéről Buzsáki Katalin elmondta, hogy a néhány éve elkezdett beruházás nagyon jól halad és közel 90 százalékos állapotban van, ami igencsak jó hír, hiszen a szerződés értelmében 2023 márciusára kell végezniük. Kiemelte, hogy a fejlesztések hozzájárulnak a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és a jövőben jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok biztonságos kiszolgálásához. A projekt egyik legjelentősebb elemeként a Bicske belterületi szakaszán épült  duzzasztóműveket említette, de hasonlóan fontosnak nevezte az átépült Mányi úti hidat, vagy a 320 cm átmérőjű áteresz építését Ráckeresztúron. Zárszóként elmondta, a hátralévő időben a part menti fás, bokros növényzet helyreállításának fennmaradó részét kell elvégezniük.

A térség országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán kiemelte, hogy a Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodására 1,4 milliárd forint uniós és hazai forrást használ fel az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma, amelynek egyik nagy nyertese a Pannónia Szíve és annak vízgazdálkodása. Szívügyének tekinti Csonki István, a  Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójával egyetemben, hogy a következő időszakban kiemelten kell kezelni a Velencei-tóhoz kapcsolódó vízfolyás rendezését, ám hozzátette, átgondolt stratégiára van szükség ebben a tekintetben: „Azt kívánom, hogy tudjunk bölcsek lenni, hiszen egy olyan kinccsel gazdálkodunk, amelynél nem lehet hibázni!" – zárta gondolatait a térség országgyűlési képviselője.