Hamarosan elkészül az Úr tömlöce

Idestova 285 éve, 1737. augusztus 19-én kezdtek bele „Az Úr tömlöce” kápolna építésébe-. A Carcer Domini felállítása csaknem teljes mértékben Lueber György támogatásából valósulhatott meg. Nevét onnan kapta, hogy az oltár mögötti fal üregében megtalálható a tömlöcbe zárt, összekötött kezű Krisztus festett kőszobra.

Mórocz Tamástól, a bodajki plébánostól kérdeztük, hogy miért volt szükség a felújításra, illetve hogy milyen műszaki tartalommal készültek el a tervek? A címzetes apát elmondta: -A kápolna a tervezett felújítás egyik része, egy szelete, de fontos szelete, ugyanis vizesedési problémákkal is küzdünk, ezért kell szigetelnünk az épületet, és emiatt fontos a felázott falazat javítása és a tetőszerkezet cseréje is. Ha ezen munkafolyamatok meglesznek, a külső-belső festés is megtörténik majd. A műszaki tartalom fontos része, hogy a felújítás során a meglévő állapotot kívánjuk konzerválni, megmenteni. Új és modern csak a biztonságtechnika lesz, mivel biztonsági kamerákkal lesz ellátva, illetve lefedve a terület.

Ha a kápolna csak egy szelete a teljes beruházásnak, akkor milyen változásokra számíthatnak a későbbiekben ide látogatók?- kérdeztük a helyettes esperest, aki azt mondta: - A mostani megújulás során, az előzetes engedélyeknek megfelelően inkább csak állagmegóvás, javítás történik, a beruházás leglátványosabb eleme, a kis keresztúti templomocska az Úr Tömlöce kápolna tetejére visszaépítendő harangtorony lesz. Az 1930-as években készített beton lépcsősor javítása mellett kőlapokból álló utat készítünk a Szent Péter barlangja felé. Emellett konzerváljuk a stációkat, kiegészítjük az eltűnt kőelemeket a keresztút körüli kőfalból, díszvilágítást kapnak a stációk is, és a teljes domboldalra biztonsági kamerákat telepítünk.

Hogy a falak vízszigetelését szakszerűen el tudják végezni, komoly földmunkák történtek az épület körül. Egy közel 300 éves épületnél akarva-akaratlanul felmerül a kérdés, hogy az épület körüli ásás, esetleg ásatás során előkerült-e valamilyen érdekes lelet? Kiderült, hogy a kápolna körül nem találtak semmi érdemlegeset, ellenben a villanyvezetékekhez szükséges árok ásásakor csontokra bukkantak a munkások. Ezzel kapcsolatban a plébános elmondta: -Egy egészen különleges kutatás indult el emiatt, hiszen a munkálatok során emberi csontokra bukkantunk, amiket a hatósággal közreműködve a megyei múzeum régészei feltártak. Kiderült, amit már mostanra szinte biztosan ki is mondhatunk, hogy kálváriánk teljes területe egy nagy középkori temető lehetett, ami további kérdéseket is felvet. Az egymást követő évek alatt az időjárási viszonyok, az erózió olyannyira lekoptatták a felső rétegeket, hogy a csontok szinte pár centi mélyen helyezkednek el.

Mint megtudtuk, a kálvária a bodajki kegyhely része, a plébánia tulajdona, ennek megfelelően a felújítást a plébánia intézi a Spányi Antal megyés püspök vezette Székesfehérvári Egyházmegye anyagi támogatásával. A beruházás összköltsége meghaladja a 60 millió forintot.

Azt a kérdést is feltettük, hogy mikor veheti a kápolnát birtokba a papság, illetve a hívők közössége és hogy lesznek-e benne misék, ünnepi események? Mórocz Tamás erre a kérdésre azt felelte: -Úgy tervezzük, hogy jövő tavasszal teljesen elkészülnek a munkálatok és birtokba vehetik a helyiek és az ide látogatók a kápolnát és kálváriát is.

Addig azonban csak messziről csodálhatjuk ezt a szent helyet, ugyanis Bodajk főutcájáról nyíló bejáró és lépcsősor éppúgy zárva van a gyalogosforgalom elől, mint a Kálvária utca felőli felső, hátsó bejárat.