Az ilyen "köszönömök" tartják a pályán

- A bejelentés alapján erős mellkasi fájdalmakra panaszkodott a férfi, sőt úgy rémlik, saját maga hívta a mentőket. Kiérkezésünk előtt nem sokkal összeesett a nappaliban, a klinikai halál állapotába került. Azonnal megkezdtük az újraélesztését. Szerencsére néhány percen belül helyreállt a keringése és visszatért a légzése – idézte fel az október 9-i eseményeket Őri Richárd, mentőápoló, az Országos Mentőszolgálat Székesfehérvári Mentőállomásának munkatársa, aki társaival együtt azon az éjszakán szolgálatban volt. – Amire a kardiológiai osztályra értünk vele, már teljesen tudatánál volt, sőt beszélt is. Persze, nem tudta, mi történt vele. Ritkaság számba megy az olyan eset, amikor újraélesztés után valaki viszonylag rövid időn belül meg is tud szólalni – folytatta aztán. Mint kiderült, arra pedig egyáltalán nem volt még példa a mentőszolgálatnál eltöltött tíz éve alatt, hogy valaki egy ilyen esetet követően személyesen menjen be a mentőállomásra, hogy megköszönje az életét. – Több köszönetnyilvánító leveleket is írtak már nekem, egyet a mai napig őrzök is és szóbeli köszönetet is kaptam egy újraélesztett fiatalember feleségétől, de személyesen az érintettől még sosem. Minden köszönetnyilvánítás motiváció, de ez a mostani akkora erőt adott, hogy azt nem tudom szavakba önteni. 

Minden embernek jólesik a pozitív visszacsatolás, de a mentőkre különösen igaz ez. Számukra egy megmentett élet, egy sikeres feladat, egy köszönetnyilvánítás mindennél többet ér. – Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy megyünk, amikor szükség van ránk, sőt sokan többet is várnak, mint amennyit meg tudunk tenni. Földöntúli erőnk sajnos nincs, de ami tőlünk telik, megtesszük! – magyarázta Richárd, aki azt is elárulta, egy hálás mosoly, vagy egy érdeklődő kisgyerek kérdései is szebbé tehetik a mentő napját. 

Milyen gyakran kell a mentősöknek újraéleszteni? – tettem fel a kihagyhatatlan kérdést. Van, hogy naponta háromszor is vonulnak ilyen esethez Székesfehérváron és olyan is előfordul, hogy egy hétig „csend van”, tudtam meg. Ha átlagot nézünk, nagyjából minden másnap végeznek újraélesztést. Szerencsére ma már egyre több hétköznapi ember is el meri kezdeni ezt a beavatkozást, ha boltban, közterületen lesz rosszul valaki, de a mentőápoló úgy gondolja, mindenképpen folytatni kell a figyelemfelhívó kampányokat és a széleskörű oktatást, hiszen bárki életet menthet, ha tudja, mit kell tenni.

A Zámolyon élő Őri Richárd februárban lesz tíz éve, hogy szolgálatba lépett. Családjában több mentős is van: bátyja és két nagybátyja is a mentők csapatát erősíti Bicskén és Csákváron. Döntésében azonban édesanyja korai halála is közrejátszott. Szerinte egy jó mentőápoló higgadt, „nem veszti el a fonalat” semmilyen körülmények között, megfelelő tudással rendelkezik, de az sem árt, ha van kézügyessége. A kapkodás hibákhoz vezet, márpedig ez nem az a munka, amiben hibázni lehet. De azt is kiemelte, nagyon fontos a családit háttér, a támogatás. Egy jó társ tudja, mikor kérdezhet és mikor jobb inkább hallgatni és elfogadni, hogy egy nehéz szolgálat után egy ideig „elvarázsolt” az ember. - Mindig azt mondjuk, le kell tenni az eseteket, de ez képtelenség! Még akkor is, ha kapunk szakértő pszichológiai segítséget a szolgálatnál. De nem a rossz élményekre kell koncentrálni! Az olyan pillanatokért éri meg ezt csinálni, mint a fenti eset. Ezek a „köszönömök” engem biztosan a pályán tartanak! – zárta a beszélgetést a mentőápoló.