Ez már nem operett hadsereg!

– Nagyon sok olyan támogatónk van, akikkel sikeres az együttműködésünk – mondta Görög István, a HTBK egyik alapítója. – Csak néhány példa: a Béri Balog Ádám Baráti Körrel sikerült felavatnunk nemrégiben a Rákóczi-szobrot, de a pákozdi katonai emlékpark szakmai munkáját is a HTBK biztosítja. Vagy említhetném a Krajczáros Alapítványt, akikkel rendben tartjuk a Doberdón az első világháborús magyar kápolnát, ahol kapcsolatban vagyunk olasz szervezetekkel és önkormányzatokkal is. E sokirányú tevékenység során nem feledkezünk el tagjainkról, barátainkról: erről szólt ez az este.    

– Sok esztendő eltelt már a HTBK megszületése óta, és azóta jócskán átalakult a körülöttünk lévő biztonságpolitikai környezet. A szervezet miként tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hogyan tudott reagálni a változásokra?

– A Honvédség és Társadalom Baráti Körének 1995-ös megalakulásától mostanáig mindig a béke ügyének szolgálata volt az egyes számú feladata, követendő eszméje. Ez kell, hogy legyen a célja a katonáknak is, a béke megvédése: az elmúlt 25 évben a magyar honvédek rengeteget tettek a békefenntartás területén. Idén a sajnálatos ukrajnai események miatt több megmozdulást szerveztünk, a Krajczáros Alapítvánnyal például festőművészeket kértünk fel egy kiállításra, amellyel azt üzentük, hogy a háború nem megoldás: békére van szükség! Magyarország NATO-tagsága mellett agitáltunk 1997 óta, és azóta nagyon sok módszerrel dolgozunk azon, hogy segítsük hazánk kapcsolatait, segítsük azon az úton, amivel a NATO-tagság jár. A 2019-es kerek évfordulóra (Magyarország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz egy országos népszavazás után – a szerk.) készítettük el erről szóló nagy kiállításunkat, majd azt követően, 2020-ban elsőként foglalkoztunk a reziliencia, azaz az ellenálló képesség kérdéskörével egy, a székesfehérvári Városházán megrendezett  tanácskozáson és online konferencián. A mai napig folyamatosan működtetjük „Szövetségben, biztonságban” című honlapunkat, amelyen megtalálható mindaz a tevékenység, amit ez a 27 éves, 170 fős civil szervezet a szövetségi tagsággal kapcsolatban végez.    

­– Korábban nem látott mértékű haderőfejlesztés zajlik. A szervezet tapasztalata felhasználható annak érdekében, hogy ennek szükségességét elfogadtassák, megértessék a társadalommal?

­ ­– Mozgalmunknak, amit mások mellett Nemeskürty István Kossuth-díjas író és Gyuricza Béla tábornok alapított, az egyik legfontosabb célja, hogy támogatást nyújtson a honvédségnek. Fontos, hogy ez a társadalmi támogatás a mindennapokban is megnyilvánuljon. Lényeges tudnunk, miként gondolkodnak a polgárok, hogyan látják a hadsereget, annak jelenét és jövőjét. Emlékeztetek rá, hogy ezen a területen az elmúlt évtizedek legnagyobb gondja az volt, hogy mindenki operett hadseregnek látta a honvédséget. Az elmúlt időszakban történt hadseregfejlesztés a mi tapasztalataink szerint általános elégedettséget váltott ki a népesség körében, mert a magyarok belátják: a megváltozott biztonsági körülmények között igenis szükség van arra, hogy hazánknak olyan professzionális hadereje legyen, amelyre a legnehezebb helyzetekben is számítani lehet. Ehhez korszerű fegyverek kellenek, valamint az, hogy a katonák tudatosan fel tudjanak készülni a feladataikra, be tudják gyakorolni a harceljárásokat. A haderőfejlesztés tekintélyt ad, amely örvendetesen erősödik. Ennek érdekében fórumokat szerveztünk, vendégünk volt például tavasszal Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter, aztán ősszel Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnoka. Mindkét eseményen a haderő jelenlegi állapotáról és a még előttünk álló fejlesztési feladatokról volt szó.  

– Az aktív katonák, akár tábornoki szinten, mennyiben támaszkodhatnak a HTBK-ra, mint baráti háttérre? Mit lát a jövőben?

– A Honvédség és Társadalom Baráti Kör az elmúlt 27 évben bizonyította, lehet rá számítani. Ugyanakkor, mint minden ilyen bázist teremtő szervezetnek, nekünk is fontos, hogy folyamatosan meg tudjunk újulni. Megyünk előre a korban. Erősítjük például az ifjúsággal való kapcsolatot, ezen a területen is megfelelő munkát tudunk végezni. Nagyszerű lehetőséget teremtett a székesfehérvári alapszervezet már a pákozdi katonai emlékpark létrehozásával, működtetésével is, amely az ifjúság hazafias nevelésének fontos helyszíne. Nyári táborokat szervezünk azok részére, akik mélyebb érdeklődéssel fordulnak felénk, tanárokat készítettünk fel például „NATO az iskolatáskában” című programmal, előadásokat rendeztünk a hadsereg életéről, mindennapjairól. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségével közösen találkozókat szerveztünk: ezek olyan népszerű események sorába léptek, mint amilyen például a Honvédfesztivál is. Mindez a lehetőségeinket mutatja és ennek eredménye, hogy idén több mint 20 ezer új érdeklődőnek tudtunk betekintést nyújtani a honvédelem jelenébe és múltjába.

– A szervezet tagjai között eltérő világnézetűek, politikai beállítottságúak vannak: az ebből fakadó esetleges feszültséget, amely jelen van az élet csaknem minden területén, miként tudják feloldani?

– Pártpolitikával nem foglalkozunk, de egy biztos: akiket mi tömörítünk, akikkel kapcsolatban állunk, megegyeznek abban, hogy erős honvédségre van szükség. Egyet értenek abban is, hogy egy nemzetnek a saját védelméről saját magának kell gondoskodnia és ehhez áldozatokat kell vállalnia. Tagjaink minden körülmények között támogatták azokat a megnyilvánulásokat, amelyek ezeket a célokat segítették. A katonát meg kell becsülni, fel kell készíteni és feladatait csak korszerű eszközökkel tudja ellátni. Én úgy tapasztalom, hogy ebben a kérdésben közöttünk egység van.