Önöknél milyen karácsonyfa lesz az idén?

Erről tartott előadást az MCC-ben december 7-én délután Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet zöldinfluenszere, aki sorra vette a szóba jöhető karácsonyfák előnyeit és hátrányait. A műfenyővel kezdte, ami manapság egyre divatosabb, és sokan úgy gondolják, hosszú távon a legkörnyezetkímélőbb választás is. Való igaz – érvelt –, hogy aki rászánja a pénzt, olyan műfenyőt vehet, amit akár 10-20 évig is lehet használni anélkül, hogy tönkremenne és nem kell az emeletre cipelni, ha társasházban lakik az ember, ahonnan kidobni sem olyan egyszerű, amikor véget érnek az ünnepek. Komoly hátránya viszont, hogy nem Magyarországon, sőt nem is Európában gyártják őket, hanem Kínában, ahonnan már a hosszú hajóúton való utaztatása is komoly környezetterhelést jelent. Ezen felül olyan műanyagokból készül, amelyek lebomlási ideje több száz év, újrahasznosítása pedig nem megoldott. Végül előhozta sokak ellenérvét is: nincs az a kellemes, természetes fenyőillata, ami legtöbbünknek hozzátartozik a karácsonyi hangulathoz. 

A földlabdás fenyő szintén divatos azok körében, akik környezettudatos módon igyekeznek megoldani a karácsonyfa kérdését. Előnye, hogy az ünnepek után kiültethető, és ha úgy ássuk el, hogy földlabdásan ismét ki lehet venni a földből, többször is használhatjuk karácsonyfaként addig, amíg nem nő túl magasra. A növésben lévő fenyő egyébként több szén-dioxidot képes megkötni, mint a teljesen kifejlett példányok. A kertben viszont érdemes hozzá hasonló, olajos növények mellé ültetni, a fenyőtüske ugyanis kikoptatja az alatta élő egyéb növényeket. Hátránya, hogy kiültetés után is van vele munka, hiszen öntözni, ápolni, gondozni kell, ha életben akarjuk tartani.

A karácsonyfának szánt fenyőket hazánkban leginkább Vas és Zala megyében termesztik. Ha ilyet veszünk, azzal támogatjuk a hazai termelőket és rajtuk keresztül a hazai gazdaságot. A kivágott fák helyére minden évben újakat ültetnek, tehát a vágott fenyő ilyen szempontból fenntarthatónak is minősül. Karácsony után a kidobott fa komposztálható – bár a fenyőtüske igen lassan, csak hét év alatt bomlik le –, ha pedig hagyjuk kiszáradni, tüzelőnek is jó. A kidobott fákból leginkább mulcsot készítenek, vagy hőerőművekben elégetve energiát termelnek vele. Hátránya viszont, hogy illegális hulladékot képez, amennyiben nem a karácsony után kijelölt helyek valamelyikére viszi az ember. 

Szóba kerültek az úgynevezett alternatív karácsonyfák is, amelyek nálunk még inkább idegennek hatnak. Ezek kreativitással és jó ötletekkel – ld. a világhálót – készülnek például hulladékból, vagy kidobásra szánt otthoni ruhákból, egyéb holmikból. Viszont nagyon dekoratívak tudnak lenni, ha jól dolgozunk. Végül választhatjuk a fenyőfakölcsönzést is, ami szintén egyre több helyen elérhető. 

Nos mindezek után mire tippelnek: melyik a szakértő szerint a legjobb megoldás? A vágott fenyő! Ezzel ugyanis – ahogy fentebb említettük – támogatjuk a helyi gazdaságot, de a klímát is, mivel a vágott fenyő is képes a szén-dioxid megkötésére. Miután pedig teljesítette küldetését, több módon is hasznosítható.