Jól befürödtek a magyar főurak 565 évvel ezelőtt az új királlyal

A váratlanul meghalt V. Lászlónak ugyan több jogos örököse is akadt, de sem a magyar nemeseknek, sem a pápának nem volt ínyére egyikőjük sem. 
III. Frigyes német császár nem szerepelt az örökösök listáján, de mivel Erzsébet – V. László – anyja több magyarországi várral és várossal megfejelve a magyar Szent Koronát is elzálogosította neki, így azt érezhette, van mit keresnie azon a bizonyos cetlin.

Magyarország legbefolyásosabb emberei ebben az időben Szilágyi Mihály, – Hunyadi János sógora – Garai László, Újlaki Miklós voltak. 
Apja halálát követően Hunyadi Lászlót a király felségárulás vádjával kivégeztette, így az érdekelteknek a kisebbik fiú, Mátyás tűnt tökéletes választásnak. A főurak kiskorúsága miatt könnyen befolyásolható és ezáltal irányítható majdani uralkodót remélték személyében, a pápa pedig abban reménykedett, hogy hasonlóan apjához, megfelelő ellenfél lesz az oszmán birodalommal szemben. Szilágyi Mihály – aki nem mellékesen a nagybátyja volt a Hunyadi fiúknak – erősen reménykedett egy zsíros állásban, mint kormányzó az kiskorú és tapasztalatlan király mellett.

1458. január 12-én Garai és Szilágyi megállapodtak és a Budán tartott királyválasztó eseményre már ezzel a döntéssel érkeztek meg. Itt aztán az országból összegyűlt főurakat is meggyőzték az új király személyét illetően – bár a magukkal vitt hatalmas sereg sem éppen díszletként szolgált – így már egyöntetű volt a választás.
Január 24-én a nagy egyetértés jegyében az országgyűlésen megjelent nemesek és – a nem éppen a budai hegyekbe bortúrára érkező – katonaság a Duna jegén királlyá kiáltotta, az akkor alig 15 éves Hunyadi Mátyást.

A királyválasztó országgyűlés után elindultak az akkor éppen Csehországban raboskodó ifjú királyért. A Cseh kormányzóval, Podjebrád Györggyel Mátyás gyerekkori tanítója, Vitéz János tárgyalta meg az ifjú kiadásának feltételeit. Meg is egyeztek némi váltságdíjban és a lányával, Podjebrád Katalinnal kötendő frigyben. Mátyást a kormányzó az országhatáron adta át az ott várakozó nagybátyjának és anyjának – a nagylétszámú és alaposan felfegyverzett sereg ebben az esetben is jó hátteret biztosítottak az alkudozáshoz  – majd meg sem álltak Budáig. Az új király a várakozásokkal ellentétben gyorsan belejött az uralkodásba, hamarosan az ország határain innen is túl is megtapasztalhatták tehetségét és nagyságát.

Szilágyi Mihályt ugyan öt évre valóban megválasztották kormányzónak, de a későbbiekben beletört a bicskája az unokaöccsébe. A többi kiskirály sem járt jobban a keménykezű uralkodóval. A pápa ugyan nyugodtan aludhatott a törökök miatt, de a király ambíciói ettől azért nagyobbak voltak.