2023.02.23. 11:30
Alba Bástya a védőbástya
Nem csak a törvény, de az erkölcs is azt tartja, adjunk meg mindent gyermekeinknek, ami számukra az egészséges felnőtté váláshoz szükséges.
Tisztl Henrik, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője
Fotó: Nagy Norbert / FMH
Olykor kell a segítség
A feladat magától értetődő, de nem mindig egyértelmű, és olykor nem is megy segítség nélkül. Általában családon belül érkezik a szülők számára a megoldás, ha kell anyagilag, erkölcsileg, egzisztenciálisan. De nem mindenki olyan szerencsés, hogy álljon mögötte egy támogató család és segítse, akár a gyermekek nevelésében, a mindennapok megvívásában. Sőt, akadnak szélsőséges esetek, amikor a családban élő gyermekek segítségére kell lenni. Ezekben az esetekben sokszor kívülről kell beavatkozni, segíteni a bajba jutott családoknak, gyerekeknek. De milyen okok vezetnek odáig, hogy be kelljen avatkozni egy család életébe és akár védelem alá venni gyermeket?
Tisztl Henriket, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjét és Vágvölgyi Éva intézményvezető helyettest kérdeztük a témában.
Ahogy Tisztl Henrik fogalmaz, ők abból az irányból közelítik meg, ahonnan a gyermekvédelmi törvény is, azaz, van-e veszélyeztető tényező vagy nincs. Olyan észlelő- és jelzőrendszert működtetnek, amelynek tagjai a gyerekekkel foglalkoznak, legyenek óvodapedagógusok, iskolai dolgozók, bölcsődei dolgozók, hatósági ügyintézők, rendőrségen dolgozók, védőnők vagy háziorvosok. Mindenkivel kapcsolatban vannak, akik valamilyen szinten kapcsolatban vannak a gyerekekkel. Ők a jelzőrendszer kötelezett tagjai a gyermekvédelmi törvény kapcsán.
Az első lépcsőfok
Kétféleképpen kerül a Központ látókörébe valaki, az egyik, amikor önként keresi fel a segítő Intézményt a bajba jutott, a másik, amikor a jelzőrendszer valamely tagja jelez, mert a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja. Ezeket a jeleket nehéz észrevenni, de a gyermekekkel kapcsolatban lévő szakemberek figyelnek ezekre: például ha egy gyermeknek az öltözéke nem az évszaknak megfelelő, mindig szennyezett, piszkos vagy hiányos, súlyosabb esetben bántalmazás nyomai tapasztalhatóak. A pedagógus észreveszi, hogy anyagi gondokkal küzd egy család, akár abból, hogy egyes befizetésekkel mindig csúszásban vannak, vagy esetleg kevés tízóraival érkezik az iskolába a tanuló. A pedagógusok az állapotváltozást is látják a gyerekeken. Ha eddig kiegyensúlyozott volt, tiszta ruhában járt, megvolt mindene és ahhoz képest történt változás, – hiszen minden nap találkozik vele, hosszabb időn keresztül – a gyerek rendszeresen fáradt, egyáltalán nem tud figyelni az órán, ezek a jelek utalhatnak otthoni gondokra, családi problémákra. Ilyenkor jelzés érkezik a központba. Ezekben az esetekben, mindig egy szociális felsőfokú végzettséggel rendelkező kolléga felkeresi a családot. A családlátogatás célja, hogy ki tudják szűrni, van-e szüksége segítségre a családnak, és volt-e alapja a beérkező jelzésnek, van-e a gyermekre nézve veszélyeztető tényező.
Nem az anyagi helyzet a mérvadó
A családlátogatás alkalmával kiderülhet a valós helyzet, hogy egyébként minden rendben van, egy jól működő, harmonikus családról van szó, ezek mellett vagy ezen kívül, hogy a család anyagi helyzete megingott egy átmeneti időszakra vagy mindig is nehéz körülmények között éltek. Számukra például a pénzbeli és természetbeni támogatások közvetítése segítséget nyújthat.
A vezetők szerint el kell választani a gyermek veszélyeztetettséget és az anyagi helyzetet egymástól. Ez a gyermekvédelmi törvénynek is alaptétele, miszerint, csak anyagi szempont miatt nem lehet kiemelni gyermeket a családjából. Amennyiben tartósan fennáll az anyagi lehetőségek hiánya, akkor az általában rendszeres együttműködést igényel a rászorulók és a szakemberek között, melyben a központ adomány közvetítéssel is igyekszik segíteni.
De vajon milyen okok vezetnek oda, amikor már az a döntés születik meg, hogy a gyermeket ki kell emelni a családi kötelékből? Tisztl Henrik is megerősíti, hogy ezek már nagyon komoly szakmai határok. Ebben ők nem is hoznak döntést, csak javaslatot tesznek. A Vármegyei Kormányhivatal Járási Hivatalának Szociális és Gyámügyi Osztályán történik, hatósági gyermekvédelmi intézkedésként egy döntés arról, hogy ha ki kell kerülnie egy gyermek a családjából. A vezető hangsúlyozta, ezt általában megelőzi a védelembe vétel, ami már hatósági intézkedésnek számít, de a gyermek érdekében a szülőkkel közös, a korábbinál intenzívebb szakmai munkába kezdenek a szakemberek annak érdekében, hogy a problémák megoldódjanak.
Speciális helyzet
A védelembe vételt is a járási gyámhivatal rendeli el. Ezekben az esetekben a szülőknek együtt kell működni a családsegítővel és az esetmenedzserrel a probléma megoldásának érdekében. Ennek a lépésnek okot szolgáltathat például az 50 óra feletti, igazolatlan iskolai hiányzás vagy valamilyen iskolai nehézség. Hossza általában hat hónap, amit az üggyel foglalkozó hatóság a fél év elteltével felülvizsgál. Amennyiben a felmerült probléma ez idő alatt orvosolva lett és megszűnt, úgy a védelembe vétel is megszűnik. Ha nem történt változás, a védelembe vételt ismételt meghosszabbítják.
A megadott idő alatt sem rendeződik a probléma, és az alapesetben meglévő hiányzások mellé még több kerül, akkor megvizsgálják, miért nem tudott a gyermek beérni az iskolába, részt venni a tanórákon. Ilyenkor általában speciális szakembereket is bekapcsolnak a probléma felderítésére, mint például pszichológust, család konzulenst, mert valószínűsíthetően, itt már valamilyen mélyebb nehézséget kell megoldani. Az intézmény vezetője azt azért hozzá tette, ilyen esetekben gyermek családból történő kiemelése még korántsem történik. Szakmai szempontból fontos, hogy a gyermeket a családjában nevelkedhessen és a problémát orvosolják. A gyermekek családból való kiemeléséhez komoly indokok, veszélyeztető tényezők fennállása vezethet.
Amikor már a gyermek biztonsága a tét
Akut, súlyosan veszélyeztető helyzetben a gyermeket ideiglenes kiemelés keretében 30 napra nevelőszülőnél vagy lakásotthonban helyezhetik el. Erre indok lehet például a gyermeket érő súlyos bántalmazás.
Ha nincs más megoldás, hosszú távú – tartós – kiemelésre tesznek javaslatot a szakemberek, ezen esetekben hosszan tartó elhanyagolásnak kell fennállnia, ilyen lehet, ha egy szülő hosszú távon akadályozza gyermekének egészséges fejlődését. Ez semmiképpen sem az iskolai hiányzások kategóriája.
A gyermek családból történő kiemelésére a javaslatot ezekben az esetekben nem egyedül egy esetmenedzser hozza meg, hanem a jelzőrendszeri tagokkal való folyamatos kommunikáció alapján beérkező információk és az esetkonferencia alapozzák meg.
A folyamatosan fennálló, súlyos veszélyeztetés indokolhatja a gyermekek megfelelő, biztonságos környezetbe való elhelyezését. Szerencsére az Alba Bástya Központ szakmai statisztikai számadatai azt mutatják, hogy a gondozásban lévő családok számának nagyon kis töredékénél kerül csak sor ilyen súlyos beavatkozásra.