Tollfosztás után kuglóf és a tejeskávé várta a munkában résztvevőket (videó)

Két év óta először rendezhették meg Vértesbogláron az egyébként már hagyományosnak mondható tollfosztó délutánt, illetve a tollasbált, amelynek a helyszíne ezúttal is a művelődési ház volt. Utóbbi nem egy zenés összejövetelt jelentett, hanem azt, hogy a háziasszony tejeskávéval és süteménnyel kínálta a fosztásban résztvevő asszonyokat, amikor a munka véget ért. A toll mennyiségétől függően akár egy hétig is tartott a fosztás egy-egy háznál, hogy aztán a toll a dunnába, párnába kerüljön. Nem volt ez kis munka, hiszen egy jó dunnába 4 kilogramm toll is belekerült, s míg a lányok 2-2 dunnát és párnát vittek a stafírungjukban a házasságba, addig a legények csak egyet. A tollfosztás a novembertől farsangig terjedő időszakban történt: öt-hat környékben lakó asszony összeült, felváltva mindig másik háznál és minden egyes toll száráról lehúzták a puha fehér tollat. Svábok lévén persze a fosztás során földre dobott tollszár sem került a tűzre, hanem összesöpörték és székpárnát tömtek belőle. 

Ezt a hagyományt elevenítik fel évről évre a boglári művelődési házban, ahol a program az óvodások és az általános iskolások táncműsorával kezdődik és hajnalig tartó bállal zárul. A tollfosztást követően természetesen mindig van kuglóf és tejeskávé, de a batyus jelleggel rendezett délutánra más süteményeket is hoznak a vendégek és a borleves sem maradhat el. Ez az étel egyébként bekerült azok közé a magyar ételek közé, amelyek nem nyerték el a külföldiek tetszését magyarországi látogatásuk alkalmával. Ám ez a svábokat nyilván nem zavarja és minket sem, ezért most megosztjuk Önökkel a vértesboglári Bauer Jánosné, Nusi néni receptjét.

1 liter hideg fehérborhoz, 1 liter vizet öntünk, adunk hozzá egy jó teáskanál szegfűszeget, 6 egész tojást és 25-30 dekagramm cukrot. A hozzávalókat habverővel addig keverjük, amíg a leves fel nem fő. Utána leszűrjük és hagyjuk kihűlni. Hidegen fogyasztjuk.