A nádasdladányi választási bizottság szerint jogszerűen nem lehet népszavazást kiírni az adótorony kérdésében

A kérdés hitelesítése volt a feladat

Laikusként nem egyszerű értelmezni a határozatban foglalt pontokat, ebben kértünk segítséget.

– Mielőtt beszélnénk az ügyről, el kell mondani, hogy a jegyző asszony és én is több mint 30 éve dolgozunk a közigazgatásban. Én 17 éve vagyok polgármester, de egyikünknek sem volt még olyan jellegű tapasztalata, hogy hogyan zajlik egy népszavazás. Mivel új terület jogszabályi környezetét kellett megismerni, így nagyon körültekintően és alaposan kellett ezen a témán dolgozni. A határozat szövege nem egyszerű, nem rövid, de érthető. A Helyi Választási Bizottságnak (HVB) a kérdés hitelesítése volt a feladata, és ehhez több szempontot is figyelembe kellett vennie, meg kellett vizsgálnia – tudtuk meg Varga Tünde polgármestertől. 

Három kérdéskört vizsgáltak

Az első pont az volt, hogy aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályban foglalt előírásoknak? A polgármester szerint megállapításra került, hogy az aláírásgyűjtő ívet a vonatkozó rendeletnek megfelelő nyomtatványon nyújtották be.

A második kérdéskör az volt, megfelel-e a választói egyértelműség követelményének, azaz a kérdés úgy van-e megfogalmazva, hogy a választópolgárok számára egyértelmű annak eldöntése, hogy arra igennel vagy nemmel kívánnak szavazni. A Helyi Választási Bizottság (HVB) a választói egyértelműséget nem vitatta. A kérdés világos, egyféleképpen értelmezhető, megfelel a magyar nyelv szabályainak, a választópolgárok el tudják dönteni, hogy arra milyen szavazatot kívánnak adni.

A harmadik szempont az volt, hogy megfelel-e a döntéshozói egyértelműség követelményének, más szóval a HVB- azt kellett vizsgálnia, hogy a népszavazás eredményeként a képviselő-testületet terheli-e döntéshozatali kötelezettség és ha igen, akkor rendeletet kell alkotnia, vagy határozatot kell hoznia.

Helyi rendelet nem ütközhet más jogszabályba

– A HVB megállapította, hogy ha a népszavazás eredményeként a választópolgárok többsége a feltett kérdésre NEM szavazatot ad, akkor a település közigazgatási területén távközlési antennatorony nem épülhet.

A testületnek a rendeletalkotás során, így a helyi építési szabályzat és a településképi rendelet megalkotása során is, figyelemmel kell lennie az Alaptörvény azon előírására, miszerint az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

A népszavazás eredménye rendeletet sérthet

Ha tehát a népszavazás NEM-mel zárulna, akkor az azt jelentené, hogy a testületnek az antennatorony építésére vonatkozó általános tilalmat kellene bevezetnie a település teljes közigazgatási területére, ami több, magasabb szintű jogszabállyal is ellentétes szabályozást eredményezne. Az ilyen jellegű szabályozás sértené például az elektronikus hírközlésről szóló törvény több rendelkezését, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló rendelet rendelkezéseit, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény több rendelkezését, de az EU Hírközlési Kódex előírásait is.

A választási bizottság megállapította, hogy a képviselő-testület az antennatorony település teljes igazgatási területén történő elhelyezésének általános tilalmát nem rendelheti el, rendeletalkotás keretében nem tud olyan döntést hozni, amely a népszavazásról szóló törvény értelmében a népszavazás döntésének megfelel.

Nem lehet egyoldalúan szerződést megszüntetni

– A határozathozatal keretében vizsgált szempontok szerint, az önkormányzat– határozott időre szóló - bérleti szerződést kötött az antennatorony telepítésére szolgáló területre. A bérleti szerződés 2020. február 1. napjától 2029. december 31-ig tartó határozott időre szól. A szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg, az a felek közös megegyezésével, vagy rendkívüli hatályú felmondással szűnik meg. Ha a szerződés megszüntetésének előfeltételei nem állnak fenn, viszont a népszavazás eredményes lesz, akkor a testületnek jogszabályba ütköző módon kellene a szerződést megszüntetnie, ami a népszavazás intézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes.

A nagy kérdés: szerződés módosítás vagy felmondás

A bérleti szerződést nem lehetett volna felmondani akkor sem, ha máshova szerette volna a testület áttenni az adótornyot, hiszen a népszavazás kezdeményezése előtti napon a testületi döntés erre irányult, ez volt a lakosság kérése a népszavazás előtti időszakban, és a testület ennek szeretett volna eleget tenni.

A szerződés – ahogyan az a HVB határozatában is szerepel – közös megegyezéssel bármikor megszüntethető. Új helyszín esetén az egy közös megegyezés lett volna a kivitelezővel, vagyis ott megegyezés lett volna a jelenlegi bérleti szerződés megszüntetésére, az új helyszínre szóló szerződés megkötése mellett. Itt viszont a testületnek egyoldalúan kellene felmondani a szerződést, ha a népszavazásnak az lenne az eredménye, hogy a településen sehol sem épülhet antennatorony.

A határozat összefoglalva

Összességében tehát a HVB megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, ezért a kérdés hitelesítését megtagadta.

A HVB határozatának meghozatalakor figyelembe vette a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.014/2021/3 határozatát, valamint a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pk.50.079/2018/15. számú határozatát, melyek a döntésben foglaltakat megerősítik.

Még nincs vége

Mint megtudtuk, a HVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítést ugyan elutasította, de a népszavazás kezdeményezését indítványozóknak 15 napjuk van, hogy a határozat ellen fellebbezéssel a törvényszékhez forduljanak. Ettől a ponttól kezdve a törvényszék dönti el, hogy hitelesíti-e a papírokat vagy elutasítja a népszavazást. Amennyiben hitelesíti, a népszavazás kezdeményezése tovább folytatódik. A törvényszék a fellebbezés beadásától számított 30 napon belül hoz döntést.