A mecénásról és a templom falfestményeinek történetéről szólt az előadás

Hogy pontosan mikor épült a Szentháromság tiszteletére felszentelt plébánia templom, még ma sem ismert, ám az tudott, hogy 1860-ban, Mindenszentek ünnepén szentelték fel. Formája nem egyedülálló a vármegyében, viszont a hozzátoldott részekkel mégis csak sajátossá vált. A magasból nézve az építmény kettős kereszt formájú. Az iszkaszentgyörgyi templomban az elmúlt években több kutatás is folyt, Lángi József festőrestaurátori szempontból vizsgálta az épületet: a fa nyílászárók cseréje kapcsán kellett kideríteni, érintenek-e a munkák esetleg olyan falfelületeket, amelyek károsodnának. 

- Mindig is nagy vágyam volt ennek a templomnak a megvizsgálása, hiszen Iszkaszentgyörgyön minden fontosabb épületben dolgoztam már. A kastélyban például én találtam meg a barokk, klasszicista falfestményeket is. Azóta több helyen is találkoztam az ott is alkotó Pich Ferenc műveivel, aki többek között dolgozott Fehérváron a Püspöki Palotában, Seregélyesen, de szerintem az ő munkája a lovasberényi Cziráki kastély dísztermének festése is – mondta a restaurátor, aki arról is beszélt, hogy a templom teljes kifestése az 1890-es években történt, de ma már semmi sem látszik belőle. A feltárás során megtalált képek maradványai igen rossz állapotban vannak, ugyanis a 19. század végén már nem freskótechnikával dolgoztak, hanem egy vízre oldódó, enyves módszerrel. A háborúban súlyosan megsérült és sokáig tető nélkül álló templomban a festmények, melyek ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, szinte teljesen megsemmisültek. Ezért aztán az 50-es években a műemlékvédelem úgy döntött, teljesen új falképeket festetnek. 1960-ban Bicskei Karle János festette meg a Krisztus életéből vett jeleneteket és a hét szentség megjelenítését, illetve az ornamentális mintákat. A munkához levertek minden korábbi festett felületet. Az új falfestmények azonban – ami a festés módszerét illeti - közel sem lettek tökéletesek, ezért a későbbi beázások alaposan megrongálták a ma is látható képeket. Elméleti síkon helyreállíthatók lennének, de ehhez rengeteg pénz kellene.

A falfestmények mellett szó esett a mecénás személyéről, Bajzáth Györgyről is, akinek a kegyurasága alatt épült ki a templom jelenlegi formája. Lángi József szerint Bajzáth György méltatlanul elfeledett alakja a vármegyének, pedig annak jelentős személyisége volt. Számos tisztsége mellett Fejér vármegye országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett.  

Az előadás kapcsán Mórocz Tamás atya olyan kegytárgyakat is hozott, amelyek arról tanúskodnak, hogy Iszkaszentgyörgy éppen aktuális grófi családjai bőkezűen támogatták az egyházat is. A vasárnap délutáni hálaadás a templom restaurálásáért szólt, hiszen hamarosan elkészül a külső felújítás is. Mórocz Tamás azt is elmondta, kicsi, de aktív a falu katolikus gyülekezete, amelybe fiatalok is járnak, s ez igazán örömteli. Hozzátette, jó látni, hogy az iszkaszentgyörgyi hívők fontosnak tartják a templom épülését-szépülését.