2023.04.19. 14:00
Kiállítás és rendhagyó történelemóra Fehérváron (videó)
Országjáró körútjának első állomásán, a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tartja időszaki kiállítását a Terror Háza Múzeum.
Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze tartott rendhagyó történelemórát, a Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak
Forrás: Fehér Gábor/FMH
Szerdán délelőtt nyitották meg a gimnázium folyosóján, azt a molinókból álló tablókiállítást, ami a Gulág táborrendszerét és az 1956-os szabadságharc két hetét, annak utóéletét mutatja be.
A fehérvári megnyitón Nádasi Richárd, angol nyelv és történelem tanár köszöntötte a diákokat, pedagógusokat és Balogh Gábort, a Terror Háza Múzeum történészét, aki rendhagyó történelem órát tartott a nagyrészben érettségi előtt álló tanulóknak.
A tablókiállítás a szabadságharc napjait és eseményeit mutatja be, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy egy egész ország, egy nemzet egyszerre állt fel és mondta ki: elég volt!
Ahogy Balogh Gábor történész fogalmazott, a második világháborút követően, a háborúban vereséget szenvedett Magyarország lakosainak elhurcolásával, rabszolgaságra kényszerítésével, a megszálló hatalomnak nem volt más célja, minthogy világossá tegyék „ki az új úr a házban”.
A megszálló csapatok, amit 1944-ben Magyarország területére érkeztek, megtettek mindent annak érdekében, hogy a társadalmi ellenállást megtörjék, vélt ellenségeikkel számoljanak. Az 1956-os események előzményei, egészen a második világháború előtti időkig nyúlnak tehát vissza. A forradalom ennek a hosszú időszaknak az elszenvedett kínjait, megaláztatását és az ebből adódó dühöt engedte a felszínre törni. A történész szerint, nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy több mint 700 ezer magyar embert gyűjtöttek össze – olykor az utcákon összefogdosva – és szállítottak több ezer kilométerre fekvő szovjet lágerekbe, ahonnan a 300 ezer ember sosem tért vissza családjához. A koncepciós perek a második világháború befejezését követően azonnal elkezdődtek. A magyar parasztság és az egyház ellehetlenítése, majd megsemmisítése volt az egyik fő koncepció.
Az eseményekről talán nagyapáink, dédapáink mesélhetnének – említtette a megnyitón köszöntőjében Nádasy Richárd, a gimnázium történelemtanára, de 1989-ig ez lehetetlen volt.
A mai fiataloknak talán már lehetőségük sincs a kérdéseket feltenni. Akik akkor átélték ezeket az éveket, azok közül már csak nagyon kevesen vannak közöttünk. Fontos, hogy lássák és értsék, mi történt és miért történt ezalatt a két hét alatt Magyarországon. Nem csak a történelem érettségire készülve, de az életre is.
A kiállítás 2023. május 5-ig látható a Ciszterci Szent István Gimnáziumban.