A Vértes alatt gyakran mozog a föld, mondja a szeizmológus - a vértesacsai földrengés margójára

Kicsi, kettes magnitúdójú földrengés történt hétfőn Vértesacsán, árulta el a feol.hu-nak Győri Erzsébet, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa, hozzátéve, hogy azt a csókakői állomásuk érzékelte, de a távolabbiak nem mutatták ki.

- Kicsi rengésekből elég sok van az országban, a móri árok környéke viszonylag aktív ebből a szempontból, bár inkább a Vértesben jellemzőek ezek a földmozgások. A környéken legutóbb Oroszlányban volt egy nagy, 4-7-es erősségű földrengés 2011-ben, amikor károk is keletkeztek.

A szakember szerint a vértesacsai földrengés a felszín közelében lehetett, ugyanis a 2-es erősségűeket jellemzően még nem érzékeli a lakosság. A robbanás-szerű hang azonban, amelyet sokan hallottak hétfőn, egy jellemző „tünet”: - Rengésekkor sokszor beszámolnak robbanás-szerű, morajló hangokról. A mélyben a kőzetek elmozdulnak, törnek, s ezek keltenek hullámokat. Az epicentrum környékén szoktak beszámolni ilyen hangokról.

Magyarországon egyébként az első feljegyzett földrengés 456-ból van, amely Szombathelyen volt – mesélte a szeizmológus. A legendák szerint a római katonák egymást kaszabolták ijedtükben a történtek idején. De jó ismeretekkel rendelkeznek a földrengésekről a 16-17. század óta, így már statisztikai tapasztalatok is rendelkezésre állnak: Magyarország területén 5-ösnél nagyobb földrengés 40-50 évente fordul elő, az oroszlányihoz hasonló nagyságú pedig általában 20 évente. – De ezek csak statisztikák, amelyektől bármerre eltérhet a valóság. Volt is erre példa: 2013-ban Hevesben volt egy nagyobb, de 4-es felettieket mértek azóta Nógrádban is.

Szerző: S. Töttő Rita