Fejér évfordulós emlékei

Ez már baj...

Soha nem tanultam írógépen írni, csak úgy naturalista módon sajátítottam el ezt a számomra nélkülözhetetlen mesterséget. Nem tíz ujjal ugyan, hanem csak (várjunk, számoljukmeg —igen, megvan!) héttel, de elég gyorsan kopogtatok, ha megszorítanak nyolc-kilenc oldalt is leverek egy óra alatt. Ám az utóbbi időben furcsa bajt tapasztalok magamon. Valahányszor azt akarom leírni, hogy „három”, ezt ütöm helyette: „horm”,s a „furcsa” helyett ezt ütöm: „rucsa”, „ember”helyett pedig ezt: „breme”. Pszichiáter legyen a talpán, aki ezt az idioszinkráziát, vagy mit kielemzi, és gyógyjavallatot tesz. Baj ez, de nem nagy, mert golyóstollal mindig kijavíthatom. De az már baj, és korrigálhatatlan, ha én azt írom a kéziratba, hogy „S már éjszaka volt”, és nyomtatott állapotában így olvassa a Nyájas Olvasó: „Smár-éjszaka volt”. Pedig az eset — sajnos —megtörtént. - olvasható a Fejér Megyei Hírlap 1983. június 18-án megjelent lapszámában.

Elveszett a telefonszám, vagy nem...!?

A móri bankrablás óta arra várunk, hogy tettest produkáljon a rendőrség. Türelmesek vagyunk, keveset kérdezünk, de a híreket lessük a nyomozás állásáról, a történésekről. Persze az élelmesebb újságírók, a fővárosiak naponta bekukkantanak aszékházba, hogy újabb információkhoz jussanak. Jutnak is. A századrangú vidékiek telefonálnak, udvariasan kérik, hívják vissza őket, mert megyei lap lévén szeretnék a móriakat az újabb hírekről informálni. Dr. Garamvölgyi László kommunikációs igazgatót kértem erre hétfőn délután, mondván a televízió beharangozta, újabb hírekkel szolgálnak Mór ürügyén. Gondoltam, az információk a rendőrségtől származnak. Garamvölgyi úr ígérte - lediktáltam a szerkesztőségi számot -,visszahív, ha tud valamit. Nemhívott, de az MIT-nek este megerősítette a televízióban elhangzottakat. Az én telefonszámom valószínűleg nem találta meg. Lediktálom, hogy a legközelebbikönyvbemutatójára időben odaérjünk... - ez pedig már a 2003. június 18-i lapszámban jelent meg.