2 órája
Zámoly új mezőgazdasági teleppel bővült: az agrárminiszter méltatta a beruházást
Ünnepélyesen átadták Zámolyon a Tamfarm Kft. korszerű gabonatároló és szárító létesítményét, mely 11 ezer tonna termény tárolására alkalmas. Az 1,6 milliárd forintos beruházás, amelyet az EU és a magyar kormány is támogatott, modern raktárépületet, gabonatisztítót, szárítót és műhelyeket foglal magában. A zámolyi agrárszektor számára meghatározó fejlesztést Nagy István agrárminiszter méltatta, kiemelve a mezőgazdaság versenyképességének fontosságát és a helyi gazdaságra gyakorolt pozitív hatását.
Átadták Zámolyon a Tamfarm Kft. korszerű 11 ezer tonna termény tárolására alkalmas gabonatároló és szárító létesítményét
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
11 ezer tonna termény tárolására alkalmas raktárépület, terményszárító és két tisztítóval ellátott gabonaszárító, valamint egy 800 négyzetméteres, műhelyek és irodák számára alkalmas épület ünnepélyes átadására kerülhetett sor csütörtökön Zámolyon. A Tamfarm kft., azaz a Tamasi család beruházása mintegy 1,6 milliárd forintos összegből valósulhatott meg. Az avatón Nagy István agrárminiszter részvételével vágták át a nemzeti szalagot.
Tamási Péter, a több mint 30 éves mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező cég ügyvezetője köszöntőjében elmondta: 2021-ben látták meg először a lehetőséget abban a Zámoly melletti kukoricaföldben, melynek festői hátteret a Vértes lankái adtak, s amely körül eleve a saját földjeik terültek el. Ez a közelség tette lehetővé - mutatott rá az ügyvezető -, hogy a szállításból fakadó üzemanyag- és energiaköltségeket jelentősen csökkenthessék. A korszerű csarnok és a hozzá tartozó legmodernebb technológiai feltételek kialakításához az Európai Unió (EU) és a magyar kormány is jelentős összeggel járult hozzá: az 1,6 milliárd forintos beruházásból a tárolóépítésre kapott ugyanis a cég 500 millió forint támogatást - árulta el a feol.hu-nak az ügyvezető -, a többi pedig kedvezményes bankhitelből és önerőből tevődik össze.
A beruházáshoz gratulált és örömét fejezte ki Sallai Mihály, Zámoly polgármestere, aki köszöntőjében elmondta: a Vértes kapujában élőknek jelenleg a legnagyobb értéket a nyugodt környezet, a kilátás jelenti. Majd pedig a mezőgazdaságban tevékenykedők mindenek felett jelentős munkásságát emelte ki:
- Van egy tevékenység, amit nem lehet táblázatokba, paragrafusokba foglalni, és ez a kenyérnek a szentsége. A kenyér szentségéhez pedig kell valami: olyan emberek, akik elvetik a magot, kigyomlálják belőle a konkolyt, és búzát nevelnek nekünk. Akik ki vannak szolgáltatva a napsütésnek, a megfelelő mennyiségű és megfelelő időben érkező csapadéknak, amit szerencsére még nem tud az ember irányítani. És ezáltal a Jóistennek vannak kiszolgáltatva. Ők is, de ő általuk mi is – fogalmazott, majd megerősítette: - Különös tisztelettel kell lenni tehát feléjük! És én különös tisztelettel vagyok azok iránt is, akik látják maguk előtt az utat. Akik három évvel ezelőtt egy kukoricaföldön el tudták képzelni a jövőjüket. Hiszen itt néhány évvel ezelőtt még szántottak, és ők idejöttek, és meglátták benne a csodát, egy olyan területen, ahol nem volt víz, villany, ahol semmi nem volt, de az álmukat ők mégis itt képzelték el. Mi úgy éljük az életünket, hogy az álmainkat a lehetőségeinkhez igazítjuk. Ott veszünk házat, ahol közmű, közvilágítás, hulladékszállítás van, mert nem akarunk problémákat megoldani. Ennek fényében nézzük azt az értéket, amit a Tamási család felépített. Hiszen itt nem volt víz, villany, nem volt semmi, csak az álom, amit megvalósítottak – mondta a polgármester, aki megköszönte, hogy az ország vezetése ebben partner volt.
Hasonlóképpen megköszönte Törő Gábor országgyűlési képviselő is a kormány támogatását, kiemelve: a vízió, melyet a Tamási család megfogalmazott, majd megvalósított, fontos kitörési pont a versenyképesség területén. Rámutatott: a klímaváltozás, amely a mezőgazdászok munkáját érinti a legjobban, szükségessé teszi az ilyen jövőbe látó víziók támogatását.
Nagy István agrárminiszter a zámolyi az átadóról azt mondta: ez az egész magyar mezőgazdaság sikere.
- Siker, mert egy változó, kihívásokkal teli világban élünk: olyan kihívásokkal kellett szembesülnünk az elmúlt időben, ami egész eddigi életünkben nem volt. Nem volt ilyen mértékű aszály, ilyen mértékű gyors éghajlat- és klímaváltozás vagy háború a szomszédban, nem volt energiaválság, szankciós politika, és lehetne sorolni minden olyat, aminek következtében elveszítjük a belső piacainkat, átrendeződik a gazdálkodás – fogalmazott az agrárminiszter, rámutatva: nem elég, hogy alkalmazkodni kell ezekhez a kihívásokhoz, de közben generációs nehézségekkel is küzdd a mezőgazdaság. - Mit tehet ilyen helyzetben egy kormány? – kérdezte, majd körbemutatott a zámolyi telepen: - Például azt, aminek itt szemtanúi is vannak: ez a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében zajló beruházások egyike.
Az agrárminiszter elárulta: számos hasonlóan támogatott projekt valósul meg Magyarország területén. - A fejlődés, a beruházások, a jövő megalapozásának időszaka van a magyar agráriumban is – tette hozzá, ahogy azt is: cél a vidéken való megmaradás segítése, a helyi gazdaság megerősítése, „hogy az agrárium, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar tolóerőként hasson az egész nemzetgazdaságra”. A jelenlegi ciklusban a mezőgazdasági beruházásokra rendelkezésre álló forrás megháromszorozódott, mutatott rá Nagy István: - Bármerre megyünk a vidéken, a zámolyihoz hasonló üzemek nőnek ki, állattartó telepek, élelmiszerfeldolgozó üzemek épülnek szerte az egész országban. Ez biztosítja a mindennapi kenyerünk biztonságát, városaink, a benne lakó emberek élelmezésbiztonságát és élelmiszerellátását, és ez tolja előre a magyar nemzetgazdaságot. Azaz van értelme a vidéki létnek, van értelme az agráriumban dolgozni, így van esély a sikeres generációváltásra.
Az agrárium stratégiai, az élelmiszerellátás miatt ráadásul nemzetbiztonsági ágazat is, amely nem csak szakma, de életforma és életvitel is egyben, beszélt a mezőgazdászok életéről az agrárminiszter, aki szerint ezért is fontos, hogy benne a generációváltás zökkenőmentes legyen. A magyar agráriumban jelenleg többen dolgoznak, mint rendszerváltáskor – derült ki az ünnepi beszédből. A cél pedig – emelte ki, hogy minden térségben és településen minél többen találják meg a lehetőséget és a megélhetést abban, hogy az agráriumhoz kapcsolódó iparágakban, szakágakban dolgoznak. – Ezzel is szeretnénk elérni, hogy hazánk hosszútávon is biztonságos hely maradhasson, itt, Európa szívében. Ez a beruházás is pontosan ezt szolgálja!