Minikonferencia nemzetünk történelmi bölcsőjében

Az eseményen Wittmann István egyetemi tanár, klinikaigazgató, a KBBT elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédében felidézte a Koronázó Bazilika Baráti Társaság (KBBT) megalakulásának legfontosabb célkitűzését: a Szűz Mária-bazilika történelmi szerepéhez méltó közösségi tér megépítését. Ahogy fogalmazott, az egykori épület eredeti helyén olyan emlékhely létesítését szorgalmazzák, amely a Kárpát-medence szakrális-történelmi központjaként is szolgálhat. Hozzátette azt is, hogy a társaság szeretné, ha az új nemzeti emlékhely alkalmas lenne a magyar történelmi államiság jelképeinek, a koronázási ékszerek ideiglenes-állandó kiállítására, különböző kulturális rendezvények megtartására. 

Cser-Palkovics András polgármester nyitóbeszédében támogatásáról biztosította a Koronázó Bazilika Baráti Társaságot, melynek tagjai – mint mondta – már hosszú hónapok óta nagyon aktívan veszik ki a részüket egy olyan össztársadalmi, össznemzeti ügyből, amelynek egyértelmű célja: egy méltó emlékhely kialakítása. A polgármester elmondta azt is, hogy két fontos évforduló is vészesen közeledik, hiszen 2031-ben Szent Imrére, 2038-ban pedig Szent Istvánra emlékezhetünk, ezért is kiemelten fontos, hogy az egykori Nagyboldogassszony-bazilika romjait is őrző Nemzeti Emlékhely megújulhasson, hiszen a mai állapotában nem méltó ahhoz a történelmi múlthoz, ami hozzá kapcsolódik. Ebből kifolyólag a városvezető reményét fejezte ki abban a tekintetben, hogy egy állami, egyházi, városi együttműködés révén ez megvalósulhat 2031-ig. Kiemelte, hogy a rendezvényen jelenlévő Kásler Miklós miniszterelnöki biztossal – aki a Magyarságkutató Intézet (MKI) tiszteletbeli elnökeként és a Koronázó Bazilika Baráti Társaság nagyköveteként is jelen volt – néhány nappal ezelőtt folytatott beszélgetésük során egyetértettek a Nemzeti Emlékhely jövőjével kapcsolatban.

Ezt követően a legújabb régészeti, történeti és természettudományos kutatások eredményei kerültek a fókuszba, amelyek szintén megerősítik Székesfehérvár magyar történelmi jelentőségét. Szücsi Frigyes régész előadása a Szent István Király Múzeum régészei által folytatott ásatásokra irányultak, amelyek a rendkívüli felfedezésekkel zárultak a Jókai utca 14. szám alatti területen, valamint a Lakatos utcában is. Prezentációja rámutatott arra, hogy a Siklósi Gyula munkája nyomán elindult régészeti munkák feltárták és a természettudományos vizsgálatok egyre valószínűbbé tették, hogy a várost körülölelő városfal a 11. században épült. Tudományosan kijelenthető, hogy már Szent István király uralkodásának idején elkezdődtek a védmű munkálatai (Lakatos utca), ahogy az is, hogy I. András Király uralkodásának idején (a városfal Jókai utca 14. szám alatti szakasza) már bizonyosan kőből épült várfal ölelte körül Székesfehérvárt. Ezt követően Grynaeus András: A Jókai utcai feltárásokból származó minták dendrokronológiai elemzéséről beszélt. Kiemelte, az egymástól független dendrokronológiai vizsgálatok a keltezés szempontjából hasonló eredményeket hoztak és gyakorlatilag megerősítették, hogy az erődítmény alapozásába kerülő vizsgált fák 1045, illetve 1049 tele és 1050 tavasza között lettek kivágva. 

Az érdekes előadások sora ezzel még koránt sem ért véget, hiszen a minikonferencia második felvonása a Szűz Mária Bazilika és Szent István témakörére épült és olyan neves szakemberek, mint Szabó Zoltán (A Szűz Mária Bazilika építéstörténetének Szent István-kori szakasza), Szabados György történész (Szent István királlyá koronázása Fehérvárott), vagy éppen Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója (Az első magyar pénz és Székesfehérvár) tartottak előadást.