"Nem járultam hozzá, hogy benne legyek az újságban!"

A médiamunkásokkal szinte napi szinten megtörténik, hogy miközben egy eseményen, vagy rendezvényen dolgoznak, odalép hozzájuk valaki és közli, nem járul hozzá a róla készült képek közzétételéhez. Persze, ők, vagyis mi ezt már megszoktuk. Ám mostanság önkormányzatok, művelődési házak is kerülnek hasonló helyzetbe. Nem olyan régen egy vidéki kultúrház tett ki közösségi oldalára felhívást: „Kérek mindenkit, hogy az épületet és rendezvényeinket annak ismeretében látogassa, hogy ez egy közösségi hely, ahol a programokon fotódokumentáció készül. Itt nincs lehetőség arra, hogy ehhez külön hozzájárulást kérjünk, és törvény sem írja elő!” Ma talán olyan óvoda, vagy iskola sincs, ahol a szülőkkel év elején ne íratnának alá beleegyező nyilatkozatot arról, hogy a gyermek fotózható az intézmény rendezvényein és a képek közzétehetők. Ahogy a Lórodi László adatvédelmi szakjogásszal folytatott beszélgetésből kiderült, adatvédelmi, adatkezelési szempontból bizony nem is olyan egyszerű helyzetek ezek! 

Reklamálni „előrefelé” lehet

- A bevett gyakorlat az, hogy az úgynevezett sajtónyilvános eseményeken, amelyeken nyilvánvalóan fotó vagy mozgóképes felvétel készül, nem kell külön felhívni erre a figyelmet. Ha viszont a helyszínen valaki jelezi, hogy nem szeretne a felvételeken szerepelni, akkor ezt kötelessége figyelembe vennie a fotósnak vagy az operatőrnek, ha pedig mégis rákerül valamelyik képkockára, azt nem lehet felhasználni – vágott a témába a jogász, aki mindjárt hozzáette, utólag is van lehetőség arra, hogy a fotókon, felvételeken megjelent személy kérje, vegyék ki azt, amelyiken ő szerepel, mondjuk egy weboldalon megjelent tudósításból. Azaz: indok nélkül visszavonhatja a beleegyezését. Ám ilyen jellegű kérés visszamenőleg nem érvényesíthető, tehát egy nyomtatásban megjelent, vagy televízióban sugárzott hír miatt nem reklamálhat.

Csak az elvárhatót lehet elvárni

A GDPR szerint korábban két jogalap létezett a személyes adatok kezelésére: valaki vagy hozzájárult ehhez, vagy jogszabály tette ezt lehetővé. Ezzel szemben ma már hat jogalapot lehet alkalmazni.  Ilyen például a közérdek vagy az adatkezelő (esetleg egy harmadik fél) jogos érdeke, amik indokolttá teszik, hogy valamely eseményről felvételek készüljenek és azok a sajtóban megjelenjenek. Na, de mi a helyzet a művelődési házakkal és az önkormányzatokkal, akik mostanság szintén felteszik az eseményeiken készült képeket a saját közösségi oldalukra? Kell, vagy nem kell előre tájékoztatni? Kell vagy nem kell hozzájárulást kérni egy rendezvény résztvevőitől? 

- A törvény úgy fogalmaz, hogy az esemény szervezőjének meg kell tennie a tőle elvárhatókat annak érdekében, hogy az adatkezelésről tájékoztasson. 

A helyzet azonban egyszerűen feloldható azzal, hogy a rendezvényt szervező intézmény készít egy általános adatvédelmi tájékoztatót, amit közzétesz mondjuk a honlapján, a közösségi oldalán, netán kinyomtatott formában magában az intézményben, hogy bárki elolvashassa. Nyilvános események rendezésekor így elég felhívni a figyelmet arra, hogy a személyes adatkezelésre vonatkozó szabályokat „itt és itt” el lehet olvasni – magyarázta Lórodi László, aki arra is kitért, hogy az ilyen adatvédelmi tájékoztatónak azt kell tartalmaznia, hogy milyen indokkal, milyen adatokat kezel az adott cég vagy intézmény, azokkal mi történik, kinek adja esetleg tovább, meddig őrzi meg őket és milyen jogai vannak azoknak, akiknek az adatait kezeli. Félig viccesen, félig komolyan pedig hozzátette: a világon nincs olyan, aki minden adatvédelmi szabályt be tud tartani! 

A hozzá nem járulás rosszul is elsülhet

Az is kiderült, hogy egyáltalán nem mindegy, mihez adjuk a hozzájárulásunkat! Ezzel kapcsolatban a jogász az oktatási intézményeket hozta példának, amelyek többsége minden tanítási év elején aláíratja a szülőkkel, hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott óvodásról vagy diákról fotók készüljenek. De hol és milyen célból? Benne van-e a hozzájárulásban, hogy csak az iskolában tartott, saját rendezvényeken lehet ezt megtenni? Vagy vonatkozik az aláírt beleegyezés arra is, ha a gyerekek külső rendezvényen szerepelnek és ott készülnek felvételek róluk, amik aztán megjelennek szélesebb körben is? A beleegyezés meg nem adása egyébként negatív diszkrimináció forrása is lehet. – Előfordult olyan eset, amikor azért, mert a szülők nem járultak hozzá gyermekük fotózásához, az érintett gyerekek kimaradtak az ajándékozásból, amikor sajtónyilvános eseményen ismert sportolók látogattak egy iskolába, amiről természetesen számos felvétel készült – mesélte Lórodi.

Összetettsége miatt a témát sokáig lehetne még ragozni, ám egyet semmiképp se felejtsenek! Legtöbbször mi magunk vagyunk azok, akik nem vigyázunk kellőképpen az adatainkra, lásd például a közösségi oldalakra feltöltött rengeteg fotót, miközben eszünkbe sem jut, hogy azokat hányan fogják megosztani, vagy netán lelopják és visszaélnek vele. Erre is akadt példa a megyében. Ha viszont úgy érezzük, hogy visszaéltek az adatainkkal, mindenképpen jelentsük be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalánál!