A magyar méz népszerűsítésére esküdtek fel a mézlovagok

A Fehérvári Mézünnepnek immár hagyománya van. Ezen a hosszú hétvégén mézvásárral, mézkóstolással, mézes előadásokkal várják az érdeklődőket a Fejér vármegyei méhészek. Nem csak az a lényeg, hogy a készítő eladja, a vásárló pedig vegye a mézet. Az is fontos, hogy minél több ember rendelkezzen minél szélesebb körű ismeretekkel a mézről, és annak jótékony hatásairól. 

Megkérdeztünk néhány termelőt, hogy hol és milyen formában készítik el az átlátszó világoszöld, a tiszta arany és a már barnába hajló mézeket, vagy éppen az ezekből készült krémesített változatot, vagy a magától is ikrásodó, repcevirág nektárjából készült édességet? 

Sárszentmihályról jöttünk és immár 15 éve mezőgazdasággal, méhészettel, szörp- és lekvárkészítéssel foglalkozunk. A szörpünk igazi gyümölcsből készül és a technológiát tekintve ez egy hidegen áztatott vagyis nem főzött szörp. A gyümölcs egy cukor ágyon érlelődik, több hónapon keresztül, és azt követően szűrjük át egy lenvászon anyagon, majd palackozzuk és értékesítjük. Kizárólag természetes anyagok vannak benne, semmilyen adalékot nem teszünk hozzá. A mézeinkről annyit tudok mondani, hogy most hét fajtát hoztunk ide, de mintegy 170 családdal méhészkedünk és vándorlunk, szerte az országban, egész éven át. Ez egy családi gazdaság én és a feleségem csináljuk és most már a gyerekek is, illetve a szűk értelemben vett család is besegít. A gyerekek is ismerkednek vele, úgyhogy lesz aki továbbviszi mondta Baki Róbert méhész, aki a méhészkedés mellett 50 hektár mezőgazdasági földterületen is gazdálkodik családjával. 

Egy másik méhész Sárbogárdról érkezett. Tőle nemcsak azt kérdeztük, hogyan és hány családdal dolgozik, hanem hogy mitől jobb és értékesebb a magyar méz, mint a többi és hogy, miért érdemes fáradozni a hamisításával: 

-Erre a hétvégére 18 fajta mézet hoztam és az ízesített mézektől a fajtamézekig minden megtalálható nálam. A legnagyobb sláger természetesen az akác-, a hárs- és a virágméz. Ezeket szeretik a legjobban, és ezeket is ismerik a legjobban az emberek. Ezeken felül még számtalan méz terem ebben a gyönyörű, szép országban, ezért mindenkit kapacitálok arra, hogy próbáljanak ki különböző ízű és zamatú mézeket. Meg kell kóstolni őket, mert a mézeink íze és aromája, éppúgy tájegységenként változik, ahogy a boraink illata és bukéja.  Én 200 családdal dolgozom és a méhekkel űállandó mozgásban kell lenni, mert a méz nem jön házhoz. 

Azért próbálják hamisítani a külföldiek a magyar mézet, a környezeti hatásokat nem tudják biztosítani. Nem tudnak ennyi napfényt és nem tudnak ilyen vastag humuszréteget összehozni. Márpedig a kettő összege egy olyan különleges ízvilágot az a magyar méznek, amit nem tudnak lemásolni külföldön, mert ott más a talajszerkezet, más az ásványianyagtartalom, és a napsütéses órák száma, de még a csapadékmennyiség se egyezik. Hazánkban méteres humusztartalom van. Van ahol csak örülnének ennek, hiszen van olyan európai ország ahol csak 5 cm-es a humusztartalom. Azokban a földekből csak műtrágyával lehet kihozni növényeket, illetve azok termését, márpedig az ilyen módon termő növény sosem tartalmazza azt a zamatot és azt az ízvilágot, amit a mi növényeink adhatnak, mondta Farkas Tibor főállású méhész, aki a legdrágább készítményéről is elárult pár részletet. 

-A propolisz valójában gyógyméz. Egy teljesen természetes antibiotikum, amihez nem kell probiotikumot szedni, mert mellékhatások nélkül gyógyít bennünket. Ezt az őseink már több ezer éve kikísérletezték, csak mi hajlamosak voltunk ezeket elfelejteni, pedig fontos volna ezeket az ősi tudásokat feleleveníteni. 

A méz és a bor hasonlata, illetve párhuzamba állítása nem véletlenszerű, sőt, most már nem csak a magyar bor népszerűsítésére születnek lovagrendek, hanem vannak, akik a mézet viszik közelebb a fogyasztókhoz. 

-A Szent István Mézlovagrendet az 2016-ban alapítottuk és olyan méhészek vannak a soraiban, akik tenni akarnak, illetve tesznek is a magyar méz népszerűsítéséért. Itt, a nyolc standból álló mézünnepen is sok a mézlovag. Ők nem csak a magyar mézet népszerűsítik, hanem próbálják a méz jótékony hatásait is ismertetni az emberekkel, és sikerrel. Jók a visszajelzések, egyre több az érdeklődő, egyre többet tudnak az emberek a mézről, növekszik azon személyek, családok száma, akik tudják, már, hogy minden méznek más hatása van, különböző dolgokra jó. Magyarországon idáig másfél kiló volt a magyar népesség éves átlagfogyasztása és ezt szeretnénk egy kilóval megemelni, hogy magasabb a legyen a fogyasztás Magyarországon. Ha ez sikerül, akkor minden itthon megtermett méz elfogyna a magyar piacon. Hazánk a legjobb minőségű mézet termeli Európában és mi, méhészek azt szeretnénk, hogy egy cseppje se menjen külföldre. Ezért is csináljuk ezeket a rendezvényeket, hogy mindenki ismerkedhessen a mézzel. 

 A Lódi méhészet 202 családdal dolgozik és termelői mézet, illetve a méhészeti termékeket készítenek, mindent, amit a méhek tudnak nyújtani, tehát virágport, propoliszt, pempőt, emellett 22 féle mézet. Nem csak kínálják, kóstoltatják is. 

-Kóstoltatjuk rendezvényeken, fesztiválokon, háznál, piacon, tehát folyamatosan ismertetjük a méz összes jótékony hatását és emelkedik a visszajáró vendégek száma. A kóstoltatásnak nagy szerepe van a népszerűsítésben, ugyanis a boltok polcain nem tudja eldönteni a vásárló, hogy az az adott méz milyen ízű, hogy az ő ízvilágának megfelel-e, vagy sem. Sokan például a domináns, markáns ízű mézeket keresik, nos, itt azokat is meg fogják találni, mondta Lódi József a mézlovagrend nagymestere. 

Túl a mézen, és a citromos, narancsos, levendulás és gyömbéres ízesítésű termékeken, még egy méhekkel kapcsolatos csodával ismerkedhetnek meg az Országzászló téren a látogatók, ez pedig az apiterápia, illetve az apiterápiás ház, amely itt van fehérváron és a kaptár levegőjével gyógyít.