Nagyon ritka madár a Dinnyési-fertőn

– Vörös ásólúdat Magyarországon még senki sem fogott és – Vörös ásólúdat Magyarországon még senki sem fogott és gyűrűzött meg – mondta a FEOL-nak a szakember. – Nagyon érdekes madár, se nem réce, se nem lúd. A hangja inkább a récéé, a formája azonban messziről inkább a lúdé. Vöröses az alapszíne, fehér a feje, nagyon érdekes fehér szárnybetétje van. Alapvetően ázsiai elterjedésű faj, elsősorban Dél-Kelet Ázsiában, például Törökországban gyakori költőmadár. Nálunk még nem fészkel, csak rokona, a bütykös ásólúd.

A vörös ásólúd tehát a magyar madárgyűrűzési adatbankban teljesen új fajként jelenik meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján Magyarországon ritka kóborlónak írják, mert a hozzánk közeli természetes költőállományok az élőhelyátalakítások miatt nagyon megcsappantak. Szikes tavakon, árasztásokon, halastavakon lehet leggyakrabban megfigyelni. Párba állás után nagyon vehemensen védi területét és párját minden más vízimadárral szemben. Fészekalja 8-12 tojásból áll, ezeket a tojó 25-27 nap alatt költi ki. A fiatalokat mindkét szülő vezeti és védelmezi. Főként növényi eredetű táplálékot, de apró rákokat és sáskákat is fogyaszt.

– A megfogott példány egy öreg tojómadár – mondta Fenyvesi László. – Dinnyésen három példány telepedett le, egy pár és egy tojó, nem kizárt, hogy előbb-utóbb fészket raknak ők is. Amit egyébként nagyon érdekesen tesznek meg, kotorékban, vagy esetleg elhagyott rókavárban, máskor ők maguk ásnak ki egy üreget, lehetőleg valamilyen víz közelében. Ernő fiam fogta meg a példányt, miközben fecskéket gyűrűztünk aznap este, és kis vízicsibékkel foglalkoztunk. Nagy meglepetésre érkezett meg ez a ritkaság. A madár teljesen egészséges, de amikor fiam rávilágított, ledermedt, nem mozdult sehová, csak rá kellett borítani egy merítőhálót.

Fenyvesi László hozzátette, hogy ez gyakori reakció a madaraknál, egyes fajok ugyanígy tesznek. Tudják ezt sajnos a vadorzók is, akik ezzel a trükkel lövik ki éjszaka a fácánokat.

– Vannak olyan madarak, amelyek a fény hatására egyszerűen lebénulnak, és nem repülnek el, csak állnak és csodálkoznak, várják a jószerencsét. A mi vörös ásólúdunk annyira nem járt még nálunk, hogy először azt sem tudtam, milyen gyűrűt kell a lábára tenni, hiszen nem szerepelt az adatbázisban. Azért idővel csak kitaláltuk, melyik lesz a legtökéletesebb a lábára. Egyelőre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyűrűző szakosztályánál sem szerepel a madarak között, hiszen ez egy teljesen új történet, ilyen csak minden szökőévben fordul elő.

Fenyvesi László szerint különösebb következtetést nem lehet levonni a megjelenéséről, de most már három ilyen madár tartózkodik költési időszakban, huzamosabb ideje a Dinnyési-fertőn, és ez arra utalhat, hogy esetleg költhetnek is. Lehet, hogy egy terjeszkedő fajról van szó, amelyik Ázsia felől lassan elindul nyugatabbra, még az sem kizárt, hogy az ottani élőhelyek gondjai miatt. De ez egyelőre csak feltételezés. Tény, hogy nagyon ritka a magyar madártan szempontjából, és ezt a különlegességet nem csak látták, hanem kézbe is foghatták.