A magyarság ma is modern értelemben vett szabadságharcát vívja

Illés Szabolcs polgármester ünnepi beszédét azzal kezdte, mindenki tudja, mire és kikre emlékezünk minden évben október 6-án, amelyet 2001-ben nyilvánított a kormány a magyar nemzet gyásznapjává. Mint arra rámutatott, sokan azt mondják, ezen a napon ünneplünk, pedig nem! Október 6-án gyászolunk és egy gyalázatos tettre emlékezünk. Így fogalmazott: „Ami 174 évvel ezelőtt Aradon történt, az nem volt más, mint megkomponált gyilkosság, az azt megelőző ítélethozatal pedig szintén előre kidolgozott, lejátszott eljárás, mai szóval koncepciós per.” Koncepciós perekre pedig, folytatta, számos szomorú példát tudnánk felhozni a nem is olyan régmúlt magyar történelméből is. Ám, hangsúlyozta, a koncepciós perek a hatalom tehetetlenségének eszközei. Nem kivétel ez alól az önmaga hatalmát görcsösen tartani igyekvő Habsburg Birodalom sem, amely ezzel az eszközzel tudta csak megerősíteni magyarországi uralmát. „De vajon igán meg tudták-e azt erősíteni? Sikerült-e a Habsburgoknak a véres megtorlás után visszaállítani a korábbi hatalmukat?” – tette fel aztán a költői kérdést, majd azzal folytatta, a szabadságharc és az aradi vértanúk kultusza már rögtön a kivégzésük után elkezdődött. Igaz, a nyílt lázadás helyett a csendes ellenállás időszaka következett. A forradalmat lehet, hogy leverték, de 1948-49 után már semmi sem volt olyan, mint azelőtt. Hazánk egyértelműen jelezte, függetlenségi törekvéseit soha nem adja fel! – állapította meg beszédében. 

A hősök és harcosok kora azonban korántsem járt le, mondta, hiszen harcolnunk ma is kell, nemzeti múltunk megtartásáért, nemzeti nyelvünk őrzéséért és védelméért, a magyarság és kereszténység egyben tartásért. Akik ezért küzdenek, azok a magyarság modern értelemben vett szabadságharcát vívják – zárta ünnepi gondolatait a polgármester.

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Hősi Emlékművet.