A Seuso épületegyüttes régészeti területét érintő új projekt született

Cikk szerzője: Tóth Sándor

A Seuso-kincset érintő legtöbb rendezvény 2023-ban is legfontosabb kutatási és állandó kiállítási helyéhez, az MNM-hoz kötődött. A rendszeres tárlatvezetések fókuszába került a leletegyüttes bemutatása mellett a helyreállítása/megóvása, amelynek munkálatai a látványrestaurátor műhelyben láthatóak voltak a kiállítás látogatási ideje alatt. Külön programban szerepelt a Múzeumok éjszakáján a kőszárhegyi ezüstállvánnyal kapcsolatos kutatómunka ismertetése Mráv Zsolt régész és muzeológus, a Seuso- kiállítás kurátora által. A kutatások nyilván egyik legfőbb eredménye, hogy az 1878-ban a szár-hegyi szőlőparcellán talált ezüstállvány egy kiállításon szerepel a Seuso-kinccsel.

Ami városunkat érinti, több fehérvári közreműködője is volt az ezüstkészletről és a vele analóg leletekről, a mildenhalli- és esquilinusi kincsről készült, a Nemzeti Filmintézet által támogatott legújabb ismeretterjesztő filmnek. A Bohák György által írt és rendezett Birodalmi pompa: A Seuso-kincs és európai kortársai című film az M5 tévécsatornán került műsorra. A kincs legmeghatározóbb tárgyainak filmes közelképeit az MNM, a Szent István Király Múzeum (SZIKM) és a British Museum szakértőinek ismertetői kísérték. Nemcsak a tálakon, korsókon és situlákon csodálhattuk meg az ismert mitológiai jeleneteket, hanem színművészek előadásában is megelevenedtek az ókori ötvösmesterek alkotásai. Hippolütosz és Phaedra tragikus történetében a mostohafia iránt szerelemre lobbanó athéni királynét a Vörösmarty Színház színművésze, Váradi Eszter Sára személyesítette meg autentikus környezetben, a gorsiumi Régészeti Parkban. Kovács Loránd Olivér, az MNM Régészeti Intézetének tudományos igazgatója, egyben a SZIKM Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum szakmai vezetője a film egyik szakértőjeként bemutatta Gorsiumot és korai keresztény emlékeit. A kincsről szólva elmondta, annak apró részletei támpontokat adnak miként élhetett itt a római elit. Elképzelhető, az ezüstkészlet egykori tulajdonosa, Seuso járhatott a római város falai között a szabadbattyáni régészeti terület közelsége miatt, amely a kincs egyik feltételezett lelőhelye. A közreműködők közül kiemelkedik még Belegrai Tamás régész drónoperatőri munkája a fehérvári múzeumból. A film korhű jelmezeit pedig az egyes felvételekhez a Szabad Színház – Igéző társulata biztosította.

Az idén tudomásunk szerint a kincs feltételezett lelőhelyein – sem a Szár-hegyen, sem a szabadbattyáni régészeti területen – terepi kutatómunka nem történt, viszont előtérbe kerültek a helyi mentorok támogatásával megvalósuló kezdeményezések. Kulturális és turisztikai céllal körvonalazódik az a többéves program, amely a szabadbattyáni régészeti területet köti össze vízi úton a gorsiumi régészeti parkkal. A projekt egyik fontos elemeként civil kezdeményezéssel megépült a szabadbattyáni Seuso kikötő. A korabeli őrnaszádokról mintázott három kicsinyített másolaton Gorsiumig hajózhatnak a jövőben azok az érdeklődők, akik a sárvízi történelmi túrát a római kori emlékhelyek, valamint a középkori Kula-torony megtekintésével akarják összekötni.

A Battyáni Mozaik Stúdióban Polyák István festő- és grafikusművész, a stúdió művészeti vezetője elkészítette annak a nagyméretű mozaiknak a makettjét, amelyet a Seuso-kincs és a szabadbattyáni régészeti területen egykor található római kori épület inspirált. A látványterv egy mozgalmas harcjelenetet ábrázol a 374-ben Panóniába betörő barbár törzsek – a szövetséges kvádok és szarmaták – lovasai és a római katonák között, háttérben a Seuso-villa épületével, valamint egy részben még álló, illetve ledőlt oszlopsorral, előtte folyóval, a Sárvízzel. Ha elkészül a tervezett mozaikkép, óriási 100 négyzetméteres méretével impozáns látványt fog nyújtani.

A 2024-es évet illetően is vannak már megvalósítás alatt álló, előremutató tervek. Jelenleg készül a Seuso-kincs közösségi csoport Kőszárhegy és a Seuso-kincs című naptára. A 2024-es virtuális naptár a Szár- és Somlyó-hegy régészeti jelentősége mellett a terület természeti értékeit is közelebb hozza, szót emelve védelmük érdekében a fokozódó iparai tevékenységgel – kőbányászat, napelempark – szemben. Seuso és kincse története tovább foglalkoztatja Nagy Mihály régészt, aki a kincsről az elsők között publikált szakmai tanulmányt. Ezúttal a téma irodalmi feldolgozásán munkálkodik, regényének megjelenése várható az előttünk álló évben. Egy kerek évfordulós úrhidai ismeretterjesztő programot és kiállítást is terveznek 2024-ben abból az alkalomból, hogy a község egykori lakója, Pereczes Ferenc 1974-ben, félszáz éve megtalálta a Seuso-kinccsel is összefüggésbe hozott régészeti területen a ritka római kori leletnek számító domborművekkel díszített ólomtartályt.