Tíz kilométeren belül két különböző világ: olvadásból télbe (videó)

Csütörtök reggel autóval jártuk be az Iszkaszentgyörgy-Guttamási-Isztimér, majd visszafelé a Guttamási-Fehérvárcsurgó-Kincsesbánya útvonalat, hogy megnézzük, mekkora nyomot hagyott a tegnap délutáni havazás.

Iszkaszentgyörgyön inkább vizes, aprószemű hó hullik az égből, miközben egyre erősebben fúj a szél, ám ez most biztosan nem okoz majd gondot az utakon, az olvadó havat nem tudja felkapni még a viharos erejű szél sem. Ahogy azonban egyre magasabbra jutunk Guttamási irányába haladva, úgy változik a táj képe: az út szélén látszik a hókotró által félretolt hó, ami egyre vastagabb réteget képez a padkán, de a közút, ha a szokásosnál lassabban is, jól járható. Isztiméren aztán igazi tél fogad minket. Az utcán hókotró dolgozik – minden bizonnyal az önkormányzat járműve – odébb hólapáttal igyekeznek megtisztítani a járdát. A buszfordulóban megakad az autó, de szerencsére hamar kiszabadulnak a kerekek a busz által már feltúrt hó fogságából. A hó itt is nedves, tapadós, de jóval nagyobb mennyiségben borítja a falut – Guttamásiban is -, mint Iszkaszentgyörgyön. Ezeken a településeken is aprószemű hó esik.

Visszafelé Guttamásinál Fehérvárcsurgó irányába fordulunk, de még benézünk a szomszédos zsákfaluba, a Bakonykúti felé vezető útra, az is járhatónak tűnik. Simán lejutunk Csurgóig, az út - ha nem is teljesen tiszta - errefelé közlekedésre alkalmas, a táj pedig gyönyörű. Mindent beborít a vastag hótakaró. A faluban aztán ismét az olvadás jelei látszanak, az árkokban – valószínűleg egyes helyeken nem átjárható a rendszer – csordultig áll a víz. A közút itt már csak nedves, de tiszta és hómentes. Ilyen is marad Kincsesbányán át egészen Iszkaszentgyörgyig.