2024.01.28. 15:00
A 14 éve elrabolt Papp István lesz a vendég
Történelem Klub az elrabolt békefenntartóval: egy nem mindennapi emberrel találkozhatnak rövidesen a téma iránt érdeklődők a gárdonyi Nemzedékek Házában.
Papp István a pákozdi katonai emlékparkban, ahol tárgyi emlékeit kiállításon is megtekinthetik a látogatók
Fotó: Tihanyi Tamás / FMH
A baracskai Papp Istvánt, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének valószínűleg legismertebb tagját, nyugállományú honvéd alezredest 2010. október 7-én rabolták el Szudánban és 2011. január 5-én szabadult ki a fogságából. A 91 sivatagban töltött nap alatt néha azt játszották vele, hogy kivégzik: bekötötték a szemét, letérdeltették, majd az utolsó pillanatban széttéptek a feje felett egy papírt azzal, hogy tévedés történt. Fizikailag nem bántották, de a lelki nyomást is túl kellett élnie. Cigarettás papírra írta meg a végrendeletét, amire szerencsére nem volt szükség. Egy 98 szemből álló láncon tartották, fához kötötték, legtöbbször vízmosásokban aludt. Papp István egy bottal a kezében körülbelül 150 kilométert gyalogolt a sivatagban és közben kénytelen volt megölni három skorpiót. Ment, amerre vitték és megpróbált kitartani a szabadulásáig, amiben mindig is reménykedett. Sikerült.
A Fejér Megyei Hírlap írt róla először, még jóval elrablása előtt látogattuk meg baracskai otthonában, hogy beszélgessünk vele. Már akkor is volt miről beszámolnia, hiszen 1989-ben részt vett egy nemzetközi katonai megfigyelő misszióban, amely az Irak és Irán közötti véres háború lezárását igyekezett felügyelni. Aztán huszonnégy év „kéksisakos” szolgálat következett, járt például Kongóban és Nepálban is, eközben sok minden történt vele, jó és rossz egyaránt.
Szudáni elrablása után szinte az egész ország megismerte. Miután kiszabadult, „fájdalomdíjként” eldönthette, hol dolgozzon tovább, és ő Haitit választotta. Utolsó aktív évében az ENSZ engedélyezte, hogy visszatérjen a szudáni, darfúri misszióba, ahonnan elrabolták, majd 2018. júliusában tért végleg haza. Közben felnőttek a gyermekei, egy lány és egy fiú. Az ENSZ előírások 62 éves korban határozzák meg a nyugdíjba vonulás idejét, attól kezdve egyre többet találkozhattunk vele a pákozdi katonai emlékparkban a különböző rendezvényeken.
Legközelebb a gárdonyi Nemzedékek Házában idézi majd fel a vele történteket. Vendégként érkezik arra a vetített képes előadásra, amit „Egy magyar találmány: a békefenntartás” címmel a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely szakmai igazgatója, Oláh László és Kovács Ágota Johanna, a létesítmény történésze tart majd február 5-én, 18 órakor. A rendezvény a Történelem Klub elnevezésű rendezvénysorozat következő állomása lesz.