Székesfehérvár úttörő lépései a biogáz és hulladék újrahasznosításban

Január elsején kezdődik egy új fejezet Székesfehérvár zöld jövőjének írásában. A Mohu (MOL Hulladékgazdálkodás) bejelentette, hogy kísérleti jelleggel bevezeti a házhoz menő zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtést az ország 14 nagyvárosában, beleértve Székesfehérvárt is. A program célja, hogy a begyűjtött hulladékból biogáz előállításával tovább hasznosítsák azt, ezzel is támogatva a környezettudatos és fenntartható városi életmódot.
Székesfehérváron azonban nem újdonság a biogáz hasznosítása. A Fejérvíz Zrt. már hosszú évek óta él a biogáz jótékony hatásaival. A vállalat fejlesztési osztályvezetője, Delacasse László részletesen beszélt nekünk a szennyvíziszapból előállított biogázról és annak hasznosítási módjairól. Mint kiderült, a város szennyvíztisztító telepén előállított biogáz nemcsak villamos, hanem hőenergiát is előállíthat, amit a telep szociális és egyéb épületeinek fűtésére használnak fel.
– A Fejérvíz Zrt. szennyvíz ágazatában a biogáz termelés több évtizedes hagyományokkal bír, az első biogáz motort 1986-ban helyeztük üzembe. Azóta több technológiai változás történt, igyekszünk a lehető legtöbb energiát kinyerni a folyamatból – mondja Delacasse László.
A biogáz előállításához a Fejérvíz a szennyvíziszap rothasztását alkalmazza. Ez egy olyan biológiai folyamat, amelyben a szennyvíziszapot mezofil rothasztással kezelik, azaz baktériumok segítségével bontják le a szerves anyagot. Ebben a folyamatban rothasztó tornyokat használnak, ahol a baktériumok a szerves anyagot biogázzá alakítják.
– Az iszap fermentációja során jelentős mennyiségű biogáz keletkezik, melynek jelenleg éves szinten kevesebb, mint a felét tudjuk hasznosítani. A szennyvíztelepi rothasztókban az iszap állandó hőmérsékletének tartását és a téli időszakban az egyéb épületek fűtését a meglévő, biogáz tüzeléssel működő kazánok biztosítják. Azt a biogázt, ami nem kerül a kazánokba, hasznosítás nélkül a biogáz fáklyában égetjük el. Előkészítés alatt van egy jelentős fejlesztés, ami az egész biogáz vonal modernizációját célozza – magyarázza a szakember, majd hozzáteszi: – A rothasztási folyamat során metántartalmú biogáz keletkezik, amely az energiatermelés alapanyaga.
Általánosan elmondható, a szennyvíztisztításban a keletkező biogáz főként gázmotorokban és biogáz kazánokban kerül felhasználásra. A gázmotorok segítségével a biogázból villamos energiát állítanak elő, melynek során hőenergia is keletkezik. A szakember kiemeli, hogy a biogáz motorban történő felhasználás során durván egyharmad villamosenergia és kétharmad hőenergia termelődik, míg a biogáz kazánok 100 százalékban hőenergiát állítanak elő. Jelenleg azonban Székesfehérváron a gázmotor nem üzemel, de reményeik szerint állami segítséggel, a közelgő fejlesztés során hamarosan új gázmotorra tehetnek szert.
– Ezekkel a kazánokkal és a jövőbeni új motorral jelentősen csökkenthetjük a telep saját villamos energiafelhasználását, ami hatalmas előrelépés a környezettudatos és fenntartható működés felé – magyarázza a szakember.
A MOHU programjának bevezetése, - amely zöld- és élelmiszerhulladék begyűjtését célozza - mely hulladék biogáz előállítására való felhasználása további lehetőségeket nyit meg a város számára a környezettudatos jövő felé.
Delacasse László véleménye szerint a biogáz technológia alkalmazása környezettudatos megoldás, hiszen nem csak az energia újrahasznosítását teszi lehetővé, hanem a szervesanyag-csökkentést is:
– Ez egy olyan anyag, amit energiatermelésre tudunk felhasználni, ami nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a megújuló energiaforrások között is egyedülálló, megfelelő technológiával könnyen szabályozható. – teszi hozzá Delacasse László.
A Fejérvíz Zrt. példája Székesfehérváron kiválóan mutatja be, hogyan lehet a megújuló energiaforrásokat hatékonyan és környezetbarát módon hasznosítani. A biogáz technológia előremutató alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a város környezetvédelmi törekvéseihez, és példaértékű lehet más települések számára is.