Szökőnap van, ami jeget is hozhat, de még telihold is lesz!

A csillagászati év nem 365 nap, hanem 365 nap és 6 óra, így tehát négyévente összejön egy nap - ezt jelen sorok írójának még Lukács László néprajzkutató magyarázta el a legérthetőbben. 

Hogy ne tolódjon el újra Julius Caesar és Gergely pápa közötti kb. 1600 év alatt körülbelül két héttel csúszott el a naptár, ezt az egy napot be kellett ékelni. Érzékelhetővé akkor vált, amikor az aratás és a szüret ideje is eltolódott két héttel, hiszen a gabona és a szőlő érése nem a naptártól függ. Aztán a Gergely- naptár korrigálta ezt a bizonyos évi hat órai eltérést. Minden néggyel osztható esztendőben és a kétszázzal osztható kerek századfordulós években van szökőnap, így tehát 1900-ban nem volt, pedig az néggyel osztható, 2000-ben viszont igen, mert kétszázzal is osztható.

Remete Farkas László Állandó, mindennapos kalendáriumában („Régies magyar kalendárium” könyvsorozat V. kötet) is utánajártunk a kérdésnek: mi a szökőnap? És mi indokolja? 

Mindent a szökőnapról, ami nem 29-e

"Szökőévenként, az év napjainak száma: 366 (a szokásos 365 helyett). Vagyis, a szokásos éves naptár 1 nappal kiegészült. Ilyenkor, többnyire február 23. és 24. közé még egy napot beiktattak. Amelyet, egykor nem számítottak be a hónap menetébe, hanem az előző nap ismétlésének tekintették. De a XV. századtól (a napok sorszámozásának elterjedésével) kialakult az a szokás, hogy ezt a napot is beszámították a kalendáriumba. Vagyis, e nap betoldásával, a napok eredeti, február 24-28. közötti sorszámozása megváltozott. Ugyanis, ezáltal ezen időszak név- és jeles napjai 1-1 nappal eltolódtak. Ezáltal szökőévekben, a február 24-i Mátyás napot 25-én tartották (Mátyás ugrása), a 25-ei Gejza napot (a Géza egyik eredeti alakváltozata, a szerk.) 26-án, stb. és így tovább 29-éig. Ezt jelzi a dátumok zárójeles nap-megjelölése. Az ilyen „egyházi és állami előírások” ellenére, a Kárpát-medencei népesség jelentős része (az egyszerű népi logikát követve) nem szakította meg a februári napok sorát a szökőnappal. Hanem - az ortodox keresztények szokása szerint február 29-ét tekintették a „beillesztett szökőnapnak” (toldalék-napnak). Vagyis, a február 24-i Mátyás napot ekkor is 24-én tartották, a 25-ei Gejza napot szintén 25-én, stb. és így tovább 28-áig. A február 29-ét dologtiltó és borkóstoló napként élvezte. Ezzel, mintegy előkészítve a március hónap köszöntését. Szórványosan a szökőnapot úgy értelmezték, mintha az a Mátyás napot követné. Így, Jégtörő Mátyás megőrizhette a helyét, mivel így a szökőnap február 24-25 közé került. Ezáltal, a 25-ei Gejza napot 26-án tartották, a többi napok eseményeit is 1-1 nappal csúsztatva (28-ai előírásokat 29-én teljesítve). Ami valójában, az ősi-eredeti Julián-naptár elvét követte." - írta a szerző.

Névnap nincs ma, de Jégtörő Mátyásra figyelünk!

"Úgy tartották, ha jég már elolvadt, akkor fagyni fog, és olyan jeget hozhat, mint decemberben volt. Ha pedig még mindig szilárd a jég, akkor olvadás következik. Néhol úgy vélték: amilyen ez a nap, olyan lehet majd Gergely napja is (márc. 12.). Kifejezetten jó nap a zöldség vetéséhez. Hideg idő jó termést, szeles idő kevés tojást jelez. A havas idő gazdag aratásra utal. Esős idő viszont azt jelzi, hogy nyáron jég verheti a termést, és még a szőlő is savanyú lesz. Az e napon fogott hal szerencsés halászatot jósolt, egész évre." - így a megfigyelés, mi február 24-hez köthető.

Az író hozzátette, "ekkortól kerülhetett sor a tavaszi talajművelésre és egyes tavaszi gabonák (búza, árpa, zab) vetésére. Amely munkálatokat többnyire március 25-éig befejeztek. Ilyenkor kerültek földbe a magról szaporított hidegtűrő elő-vetemények is." 

2016-ban közölt cikket a Fejér Megyei Hírlap azzal a címmel, hogy: 

Akik szökőévben születtek

Február 29-e "pótnapként" akkor érzékelhető igazán, mikor valaki ezen a napon szeretné megünnepelni a születésnapját. Erre nekik négyévente nyílik lehetőségük. Az akkori cikk szökő-szülinaposokkal járta körbe, mégis milyen érzés csak 4 évente öregedni?

A 2013-as Fehérvár Szépe- Fejér Megyei Hírlap Királynője verseny mezőnyében tűnt fel Fekete Alexa, aki archívumban előkeresett cikkünk megjelenésekor (2016. 03.01), pontosabban előtte ünnepelte a huszadik születésnapját. Hiszen 1996. február 29-én született, de elárulta, ugyanúgy szülinapozik minden évben. 

A Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetén is beszéltünk akkor egy édesanyával, aki kiváltságos és különleges dolognak tartotta, hogy kisfia éppen ezen a napon született. "Egy biztos, négyévente nagy buli lesz nálunk!" - mondta vidáman az édesanya, majd hozzáfűzte, Ágoston a „sima”, tehát nem szökőévekben február 28-án tartja majd a születésnapját. 

Tízmilliószoros nap, telihold is lesz!

Az astronet.hu azt írja, "2024. február 24. minden szempontból kivételes dátum. Szombatra esik az év első tízmilliószoros napja is. Márpedig a tízmilliószoros, teremtő napon a jócselekedetek, pozitív gondolatok, szeretet ereje visszaszáll ránk – méghozzá tízmilliószoros erővel." Ez utóbbi hit kérdése is lehet, de ami biztos: teliholdban is gyönyörködhetünk e különleges napon.