Tovább él a Fekete Párduc legendája (videó, galéria)

A tiszteletadás a Himnusz éneklésével kezdődött, Tolcsvay Béla Kossuth-díjas énekmondó hangja idén először, de már sokadszorra töltötte be az altemplomot. A mindig fekete mezt viselő Fekete Párduc legkedveltebb nótája is elhangzott: „Legyen úgy, mint régen volt…”

A 2014-ben elhunyt Grosics Gyula életének nagy pillanatait a székesfehérvári futball legenda, az 1972-es olimpia ezüstérmese, Kű Lajos idézte fel. Nem akárkik hallgatták meg lelkesítő szónoklatát: mások mellett Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó, Papp László háromszoros olimpiai bajnok fia, Galambos Nándor, az Ismerős Arcok Dinnyésen élő gitárosa, Bogyay Elemér, a kanadai magyar emigráció egykori vezető személyisége, Kásás Zoltán olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző, Nagy István tordasi vállalkozó, műgyűjtő. Kű Lajos azt mondta, Grosics fantasztikus teljesítménye egy egész világot késztetett csodálatra, neve mindenfelé ismertté vált Kanadától Ausztráliáig. „Nemcsak az Aranycsapat kapuját, de keresztény magyarként mindig és mindenhol a hazája érdekeit is védte”, jellemezte. „Fantasztikus ember volt. Ez látszott abból, ahogyan védett, és ahogyan élt, mindig cselekvő hazaszeretettel”.

Kű Lajos arról is beszélt, milyen céljai vannak alapítványa élén ebben az esztendőben. A világhírű Aranycsapathoz méltó programokat, rendezvényeket tervez megvalósítani az 1954-es világbajnoki ezüstérem emlékére 2024-ben, például labdarúgó emléktornát az elcsatolt magyarok lakta országrészek – Erdély, Délvidék, Felvidék és Kárpátalja – diák válogatottjainak részvételével. Ehhez kapcsolódóan élménybeszámolókat, kiállításokat szerveznének itthon, a határon túli magyarok lakta területeken, a diaszpórában, a külföldön élő magyarok között Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában.

Legfontosabb törekvésük volt, hogy az 1952-es helsinki olimpia világhírű magyar hőseinek örök emléket állítsanak, ezért avattak fel 2022 októberében egy emlékművet Székesfehérváron, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Azonban Kű Lajos és támogatói lényegesnek tartják, hogy maga a tett, az 1952-es olimpián való nagyszerű magyar szereplés másként is elismerést kapjon, legyen Hungarikum és a Magyar Örökség Díj kitüntetettjei között szerepeljen. Ezek a kérelmek már elbírálás alatt vannak. További cél, hogy a nagyszerű sportolók kapják meg a méltó elismerést és a folyamatos figyelmet, törekvésük, hogy tanítsanak róluk a magyar iskolákban. Szeretnék azt is, hogy a magyar sportolók az emlékmű mellett tegyék le olimpiai esküjüket, s azután induljanak el az olimpia színhelyére – 2024-ben Párizsba.

Nemrégiben Székesfehérváron tett rendkívüli bejelentést Kű Lajos és Makovecz Pál, Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész fia, édesapja örökségének gondozója. Igyekeznek megőrizni a világhírű építész szellemiségének, magyarságának, életművének emlékét. Azt tervezik, hogy 2025 legyen az 1935-ös születésű építész, Makovecz Imre emlékéve és hazánkban újra felépítenénk az 1992-es sevillai világkiállítás világhírű alkotását, a magyar pavilont – hangzott el Fehérvár után a fővárosi Szent István Bazilikában is.

Az eseményről készült videót ITT tudja megtekinteni.