A bőrgyár és a népzenegyűjtő szellemi öröksége Bicskén (galéria)

A megnyitó házigazdája Tessely Zoltán országgyűlési képviselő volt a BTC (Bicskei Torna Club) elnöki minőségében is, beszédet mondott Csák János kulturális miniszter és Bálint Istvánné bicskei polgármester. Kásler Miklós és Fekete Péter miniszterek az éveken átívelő beruházás érintettjei és támogatói szerepük okán vettek részt a sajátos múlttal és különleges jövő előtt álló intézmény megnyitásán. Áldást mondott Spányi Antal megyés püspök a helyiekre, a vendégekre és az eljövendő értékes munkára, majd Pál István Szalonna és Bandája, valamint családja énekes-zenés népzenei koncertje adta meg az alaphangot az ígéretes jövő és az élő hagyomány jegyében.

A Vörösmarty utcában rejtőzött évtizedeken ár romosan és elhanyagoltan a hajdani Scheftsik bőrgyár, amelyet a Lajtha család vásárolt meg 1917-ben, s működtette tovább. Lajtháék tisztes jómódú polgárcsaládként tették le névjegyüket Bicskén, egyik kiemelkedő és karizmatikus leszármazottjuk, Lajtha László ragyogó csillagként fénylik a magyar néprajz- és népdalkutatás egén. Kodály, Bartók és Vikár Béla „társaságában”. Nekik és még számos elkötelezett néprajzosnak köszönhető, hogy a magyar és a kárpát-medencei magyarság és a velük egy sorsot viselő nemzetiségiek gazdag folklórkincse sokszorosa bármelyik európai nép feljegyzett hagyományainak. E tény is vezérelte Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, és Pálffy Károly előző bicskei polgármestert, hogy pályázatok és állami támogatás segítségével megmentsék a romjaiban is gondolatébresztő és patinás Lajtha- Scheftsik házat a végső pusztulástól, mi több, életre keltsék a kissé háttérbe szorult Lajtha-életművet.

Az ünnepség délelőtt kezdődött Paár Julcsi gyermekeknek szóló koncertjével, látogathatták a ház gyönyörűséges termeit, udvarát a három utca felől megnyitott térben. Este a gyimesközéploki Virics banda nyitotta meg a hivatalos avatót – a felhangzó dalok és dallamok ezután is a teljes Kárpát-medence folklórját ölelték fel valamennyi muzsikus üzenetben. Tessely Zoltán házigazdaként köszöntötte a Lajtha család USA-ban élő egyenesági leszármazottját, a 102 esztendős Lajtha Ábelt, aki pontosan követte távolról a bicskei eseményeket. A család hagyatékát kezelő Gyurkó Csilla és szakemberek segítségével fejtették fel az építkezéssel párhuzamosan az építmények és a bicskei helytörténeti vonatkozások történetét.

Csák János kulturális és innovációs miniszter nagyívű beszédében a magyar múlt megtartó erejére hivatkozott, a megmaradás reményének hangsúlyozásával. Óriások vállán állunk, mondta Csák János. Petőfi, Madách, Kölcsey Himnuszának 200 éves évfordulóját idézte, Neumann Jánosra hivatkozott 2023 kapcsán. És következtek az idei, s a következő esztendő büszke emlékezésének legnagyobb nevei: Móricz, Jókai, Nagy László, Kőrösi Csoma Sándor, Márai, s modern sikertörténetünk, az 50 esztendős Rubik-kocka. A miniszter a kultúra összetettségére, népmegtartó erejére hivatkozott, midőn Klebelsberg Kunót, a Trianonból ocsúdó Magyarország túlélő stratégáját hozta példának. Mutassuk be a világnak a magyar szellem teljesítményét, hozta fel a legendás kultuszminiszter máig ható üzenetét. A lelkünket nem föltaláljuk, hanem fölismerjük, fogalmazta meg személyes hitvallását a miniszter, hangsúlyozván a kultúra identitás-azonosságát szolgáló, kötődéseinket kötegbe fonó szokásait, hagyományait. Az első Lajtha László Fesztivál idei megrendezését támogatja a kormányzat, tett ígéretet Csák János, miként azt is hangsúlyozta, hogy a magyar életet az egész országban, a vidéken is támogatás illeti.

Az intézmény és az épületek tulajdonosa a BTC, a közel egymilliárdos beruházás és kivitelezést nemzeti, kormányzati, vármegyei pályázatokból valósították meg, mondta el Tessely Zoltán. Mindenkinek köszönetet mondott a képviselő, sokak összefogása vezetett eredményre. Spányi Antal áldást kívánt a házra, a leendő munkára, mondván, a valódi értékeket nem lehet lecserélni a változó világ hangos csábításai ellenére sem. A Miatyánk közös imádsága forrasztotta össze a megjelenteket a megszentelés alatt. Szanyi Bettina bicskei népi énekművész Lajtha László saját, 1941-es gyűjtéséből énekelt. Bálint Istvánné bicskei polgármester a bicskeiekhez szólt, köszönetet mondván a kisváros közösségi erejéért. Itthon vagyunk, ismerjük egymást, újabb hely, újabb közösségi tér született, amelyet a bicskeiek megtöltenek élettel, mondta, ahol várják a vendégeket, a fellépőket, a művészi produkciókat. Tessely Zoltán képviselő nélkül ez a csodálatos álom nem valósulhatott volna meg, fejezte ki köszönetét a polgármester. A Lajtha Házat tovább fejlesztik, bővítik, vendégházzal, tánccsűrrel, az emeleti traktusokban hang- és zenei felvételek készülhetnek világszínvonalú technikával.

Pál István Szalonna és Bandája a legmagasabb művészi fokon művelik a népzenét, koncertjük ezúttal is felemelő volt a Kárpát-haza dalaival, s a Pál család több generációjának szakrális énekeivel. Este Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, valamint Básits Branka bizonyították a népzene és a jazz, a fúziós zene varázslatos összehangjának létjogosultságát a mai színpadokon, koncerttermekben, mulatságokon.