2024.03.06. 14:00
Az új ügyeleti rendszer első tapasztalatai - így látja a helyzetet a mentőszolgálat
Az új alapellátási ügyeleti rendszer első tapasztalatairól számolt be a feol.hu-nak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Több mint 4 ezer beteg kereste fel februárban az ügyeletet.
Fotó: Cseh Gábor / Archív
Február 1-je óta működik az egységes alapellátási ügyeleti rendszer Fejér vármegyében is.
- Igyekeztünk erre a változásra, a feladat átvételére alaposan felkészülni s a betegbiztonságot mindvégig elsőrendű szempontnak tekinteni – fogalmazott a feol.hu kérdésére Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Összesen február 1-je óta 4280 beteget láttak el a háziorvosi ügyeleteken (amely hétköznap délután 16 és este 22 óra között, hétvégén pedig szombaton és vasárnap, illetve ünnepnapon reggel 8 és 14 óra között áll a betegek rendelkezésére), illetve a két kiemelt, fehérvári és a dunaújvárosi ügyeleteken.
A gyerekellátás adatai kapcsán a szóvivő kiemelte: az egy hónap alatt 1719 gyermeket részesítettek ügyeleti ellátásban a megyében. Döntő többségében valamelyik ügyeleti telephelyen kapták meg az ellátást, ám amennyiben szükséges volt, akkor otthon.
- A 1830-as szám jól működik, minimális várakozási idővel felveszik a kollégák a telefont. Itt ugye nem életmentési helyzetekről van szó – hiszen arra ott a 112-es vonal -, hanem háziorvosi alapellátási ügyeleti kérdésekben állunk rendelkezésre. Aki felveszi a telefont, eldönti, hogy a beteg szempontjából mi a jó megoldás. A tapasztalatok szerint az esetek 10 százalékában telefonos tanácsadás is elegendő. Ha pedig nem, akkor behívjuk az ügyeletre vizsgálatra vagy pedig kimegyünk a beteg otthonába. Ez így történt az elmúlt hónapban több mint 4 ezer esetben.
Az OMSZ folyamatosan monitorozza az új rendszert a háttérben, így már azt is tudják: Székesfehérváron, ha egyszerre sokan jönnek be az ügyeletre, akkor kérdés, van-e elegendő hely.
- Azt látjuk, valóban vannak időszakok, amikor sokan érkeznek, összességében azonban a betegforgalom nem ad okot aggodalomra, mert nincs olyan időszak és telephely, ahol átlagolva óránként két betegnél több jutna. Olyan persze előfordulhat, hogy egyszerre érkezik 6-8 beteg, máskor pedig egy óra alatt egy sem, így előfordulhat, hogy kicsit többet kell várni. De összességében az a kapacitás, amit terveztünk, elegendőnek tűnik, de én még ezt nem tekintem végleges adatnak – mutatott rá a szóvivő.
Ahogy azt megírtuk, a Fejér megyei kórház sürgősségi bejáratánál (ahol a mentőautók is megállnak a betegekkel) érhető el mostantól az alapellátási ügyelet is Székesfehérváron, mégpedig oly módon, hogy előtte a bejáratnál található információs pultnál – azaz az úgynevezett „triázs” rendszer kezdőpontjánál - irányítják el a betegeket a megfelelő helyre. Van, akit ügyeletre, a súlyos eseteket pedig a sürgősségire. Így ezen a ponton megeshet, hogy nagyobb a zsúfoltság, mint korábban – mutat rá Győrfi Pál, hozzátéve: ez azonban félreértésekre adhat okot. Merthogy – ha nem is Fehérváron, de az országos sajtóban már felröppentek a hírek, hogy „lám beindult az új rendszer, és máris többen lettek a sürgősségin.” Mint mondja a szóvivő, ez részben igaz, mert a triázs részen valóban többen lettek, hiszen itt tudják eldönteni, merre kell tovább küldeni a betegeket. Ám ezzel – hangsúlyozza -, pont azt lehet elérni, hogy a sürgősségi osztályokat ne terheljék túl. Fejérben, mint mondja, ez a rész jól működik.
Fejérben az ügyeletre érkező több mint 4 ezer betegnek csupán töredéke – mindössze hét fő - volt olyan az első hónap során, aki súlyosabb minősítést kapott, vagyis nekik nem is az ügyeleti ellátásban, hanem már a sürgősségin lett volna eleve a helyük. - Ez az adat arra utal, a háziorvosoknak nincs okuk az aggodalomra azzal kapcsolatosan, hogy mostantól sürgősségi feladatokat kellene ellátniuk az ügyelet keretében – tette hozzá Győrfi Pál. Aki azt is elárulta: a Fejér vármegyei ügyeletekre érkező betegeknek mindössze 10-15 százaléka szorult később további ellátásra, a többi páciensnek sikerült az ügyeleten megoldást találni problémájára. Ebben az időszakban egyébként – tette hozzá -, a legtöbben – főleg gyerekek – éjszaka vagy hétvégén hirtelen érkező vírusfertőzéses tünetekkel, felsőlégúti hurutos panaszokkal érkeztek. A felnőttek pedig hirtelen rosszullétek, vesegörcsök, csillapíthatatlan magas láz vagy vérnyomás problémák miatt keresték fel az ügyeletet.