Ismerjük meg Fejér településeit! – Gyúró

Gyúróról készült videónkat ITT tekinthetik meg!

A megyehatár közvetlen közelében fekvő Gyúró ősidők óta lakott hely. A római korban több kereskedelmi útvonal is futott errefelé, az egyik elmélet szerint a Gyúró megnevezés is a római Castrum Giróból származik, míg mások azt mondják, inkább a György keresztnévhez van köze. Egy biztos: az Aquincum–Floriana–Savaria útvonal még a középkorban is meghatározó szerepet töltött be a falu életében. Az első írásos okmány 1340-ben már faluként említi Gyúrót, ám aztán több évszázadig nincs nyoma a településnek a középkori oklevelekben, dokumentumokban. A 17. század végén viszont hirtelen megnőtt a jelentősége, amikor a kuruc háborúk szünetében Sigbert Heister generális ott tartotta főhadiszállását. A községet később Mária Terézia az általa alapított fehérvári székeskáptalannak adományozta.

Valószínűleg nem sok olyan magyar település létezik, amely­nek fiai nem adták vérüket a hazáért a két nagy háború során. Gyúró sem kivétel: a Nagy Háborúban 60, míg a következőben 61 hősi halottat gyászoltak. Az evangélikus felekezethez tartozó 25 áldozat nevét 1928-ban az evangélikus templom falán márványtáblán is megörökítették.

A község címerében a templom a település történetében jelen lévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat – katolikus, református, evangélikus – szimbolizálja. A pápai adólajstromban Gyúró már a 14. században szerepelt, ám a 16. században – nem tudni, milyen okból – a falu plébánosa híveivel együtt áttért a református vallásra. A komáromi jezsuiták 1630-tól voltak jelen a településen és az ő közbenjárásukra épült fel az első katolikus templom, amely azonban 1795-ben egy földrengésben megsérült. A ma is látható kis, barokk stílusú templomot 1804-ben építették Gyúró egyik legmagasabb dombján és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Ma műemléki védelem alatt áll. A település jellegzetes dombjai – a 194 méter magas Páskom-hegy, a 178 méteres Öreg-hegy és a 162 méteres Új-hegy – szintén megjelennek a falu címerében a Szent László-patakkal együtt, ami a község határában folyik.

Ahogy az érkező látogató Tordas felől begördül a faluba, az első nagy kanyar után feltűnik az 1783-ban felszentelt református templom, kissé távolabb, mögötte, a dombon magasodik a Szentháromság­templom, s a Széchenyi utcáról már látszik a 192 éves evangélikus templom tornya is, míg magát az épületet fák lombja rejti. Gyúrónak nincs más, különleges látnivalója, hacsak nem az a két fa, amelynek törzsét a helyi nyugdíjasklub tagjainak kötött, horgolt munkáival borították be az iskola előtt, a Gyúrót Tordassal összekötő kerékpárút mentén.

Az Öreg-hegy 19. századi szőlőspincéiből már egyre kevesebb őrzi a régi formáját, de még több helyen láthatók a díszített falak. Szent György puszta öreg malma és a kőfejtő rögei sem tudnak mesélni, de a tősgyökeres gyúróiak úgy mondják, Ferenc József császár is járt ott vadászaton, csak a kőpad, amin ücsörgött, került magánterületre az idők folyamán. 2003 óta magánrepülőtér is van a település határában, a gyerekek legnagyobb örömére, mert azóta minden évben egyszer – ez éppen a most hétvégi falunapon esedékes – az égből potyog a sok cukorka.

A csend, a nyugalom – és az égen a csillagok…

Lapunk ezúttal is megkért három embert arra, mondja el, miért szeret ebben a faluban élni.

Szalai Balázsnét egész élete Gyúróhoz köti, minden utcáról, szinte minden házról van valamilyen emléke. Vala­hányszor hazaérkezik a faluba, akár egy rövid távollét után is, mindig nagy boldogság tölti el, amikor meglátja a három templomtornyot. De öröm tölti el akkor is, amikor kimegy az Öreg-hegyre és végignéz a határon. Azt mondja, Gyúró mindig kis település volt, de lakói mindig sokat tettek érte. Rozika néni szívesen mesélt a régi szokásokról, így például a pünkösdi zöld­ág-bevitelről, a búcsúi és a szüreti bálról is.

A szomszédos tordasi iskolában tanító Bencze Józsefné fontosnak tartja a régi emlékek, épületek, hagyományok megőrzését. Büszke gyúrói gyökereire, és ma is őrzi azokat a történeteket, amelyeket a második világháborút megjárt nagyapja mesélt neki gyerekkorában. Gyúró az életének egy gyöngyszeme, fogalmazott.

A szintén pedagógus Balogh–Bakk házaspár két gyermekével költözött Gyúróra. Azt mondja, régi álmuk vált valóra és hogy a faluban nemcsak új otthonra leltek, de Gyúrón megtalálták azt a kis iskolát is, ahol szeretnek tanítani. Élvezik a nyugodt környéket, a természetközeliséget, és azt, hogy jókat lehet kirándulni a környéken. Csend, nyugalom, az égen csillagok – összegezte röviden, miért is szereti ezt a kis települést.