Ismerjük meg Fejér településeit – Kőszárhegy

Kőszárhegyről készült videónkat ITT tekinthetik meg! 

Kőszárhegyen található a világhírű ezüstkincsek, a Seuso-kincsek lelőhelye. A község címerében látható ezüstrózsa és a két ezüstkorsó e kincseket ábrázolja, valamint a kincsek lelőhelyére utal. Seuso, a kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a római császár közeli környezetéhez tartozó igen előkelő személy volt, az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el, ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül a Szár-hegy oldalában.

A rómaiak az utak védelmére a fontosabb magaslatokon légiókat, katonaságot táboroztattak. A Polgárdi melletti Somlyó-hegyen, de különösen a kőszárhegyi Szár-hegyen állandóan légiók táboroztak, akik őrizték a két hegy között vezető országutat, amely fontos kereskedelmi útvonal volt. Pannónia a hódoltság alatt művelt földterületté vált, a rómaiak utakat építettek, erdőket irtottak, a légiósok családtagjai részére községeket alakítottak ki. A kőszárhegyi magaslat erdejét is kiirtották, és helyébe szőlőt telepítettek, a hegy keleti lejtőjén kőfejtőket létesítettek. Nagy valószínűséggel innen származik a szabadbattyáni Seuso-villa és a Tác melletti Gorsium épületeinek építőanyaga is.

Kőszárhegy történelmi mértékkel mérve nagyon fiatal település, így nem bővelkedik építészeti látványosságokban, művészeti remekekben. Olvasóink jelölései alapján a falu legjellemzőbb természeti értéke a Szár-hegy – a tanösvénnyel, a Devon-kőparkkal, az évenként megrendezett tavaszi Kőszár-hegymenettel. A Szár-hegy jelentősége abban áll, hogy a közel 400 millió éves kristályos mészkövek csak itt találhatók az országban. A mészkő karsztos üregeibe kis gerinces állatok csontjai mosódtak be, melyeknek kora 6 millió évre tehető. Védett növénye a tavaszi hérics.

Az önkormányzat képviselő-testülete, élén Borján Péter polgármesterrel már 2006-ban fontosnak ítélte, hogy a település jelentős természeti értékeit megőrizze, ezért a sziklagyepet, a karsztbokros, erdős területet, az őstölgyest, valamint a természeti kincseket helyi védelem alá vette, és Fejér megye hozományaként jelölte meg. A településen működő civil szervezeteknek köszönhetően színes, mozgalmas a közösségi élet. Az együttműködés egyik legnagyobb eredménye a Szár-hegy természeti értékeinek megőrzése és bemutatása. A Kőszár-hegymenet elnevezésű természet- és környezetmentő akciónapot 2019-ben immár 14. alkalommal rendezték meg. Ma már csaknem 15 hektár sziklagyep- és karsztbokorerdő-terület van önkormányzati tulajdonban, s ezen keresztül a természetkedvelők birtokában.

A Szár-hegy élővilágának feltérképezésében Szieberth Dénes agrármérnök és Borjánné Nyul Katalin pedagógus dolgozott kiemelkedően sokat. A tanösvény és a Devon-kőpark kialakítását Futó János geológus munkája alapozta meg. A kőparkban, a kőbánya hathatós közreműködésének köszönhetően, nagy kőtömbökben szemlélhetők meg a kőzetvagyon érdekességei. Érdemes megpihenni a hegytetőt jelző magassági pontnál, ahonnan pazar körkilátás nyílik. A sziklagyepekről az erdő felé továbbsétálva, a 2 kilométer hosszan kanyargó tanösvény végigjárása maradandó élményt nyújt minden évszakban, bármely korosztály számára.

A település fejlődését napjainkban alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg. Itt található Fe­jér megye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrosszpályája. A pálya az ország 36 krosszpályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán a legjobb, 80 százalékos. A Kőszárhegyi Motocross Club hazánk harmadik legnépesebb klubja, soraikban gyermekek is motoroznak.

A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. A falunak nincs temploma, kápolnája 1948-ban létesült, mellette harangtorony és kőkereszt áll.

„Dédapám itt tanított diót szedni, nagyapám sakkozni”

Miért jó Kőszárhegyen élni? – ezt firtattuk a minap, a település központjában. Három kőszárhegyi lakó, három különféle válasz.

Gáspár Csabáné Andrea, az óvoda vezetője lapunknak a következőképpen vallott:

– Férjem családját a tanári hivatás vitte a szomszéd várba, bennünket három évtizede az óvodapedagógusi pálya hozott vissza. A falu központjában található az óvoda, a játszótér, a művelődési központ, a faluház, a vásártér: megannyi rendezvény kiváló helyszínei. Kőszárhegy pompás kirándulóközpont, a Szár-heggyel, a Csillag-völggyel, a krosszpályával. Szeretünk itt élni!

Borján Tamás helytörténeti kutató ekképpen fogalmazott: – A dédapám itt tanított diót szedni, a nagyapám sakkozni, a szüleim itt olvasták nekem a Rémusz bácsi meséit. Itt adtam szerenádot a menyasszonyomnak. Itt állítottunk emlékművet közös összefogással a falu első néptanítójának. A helybeliek szívesen mesélnek, amikor a múltjukról faggatom őket. Ide járnak vissza a szülői házba nagy örömmel a gyermekeim, a menyeim és az unokám is.

Seres Sándorné Ilona, a nyugdíjasklub elnöke szerint pedig: – A panelból való kiköltözés után a faluban sok lehetőség kínálkozott életmódunk megváltoztatására. Közel voltak a szülők, a munkahely, lehetőségünk nyílt kedvenc jószágaink (kutya, macska) és haszonállat tartására is. Kikeletkor a kis hegyünket még szebbé teszi a tavaszi hérics virágzása. Épül és szépül a községünk, összetartó a közösségünk!