2024.03.11. 19:30
Ismerjük meg Fejér településeit! – Zichyújfalu
Közeledik a 2024-es helyhatósági választás, ami aktuálissá teszi, hogy miként vélekednek emberek a saját településükről, kicsit jobban megismerjük környezetünket. Ezért június 9-ig minden nap bemutatunk egy vármegyei települést. Az ezer lakost sem számláló kisközség a Mezőföld északi részén, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre fekszik, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre.
A 20. század elején épült Zichy-kastély ma is látható formája a faluban
Fotó: Elekes Gergő / Feol.hu
Az Zichyújfaluról készült videónkat ide kattintva tekinthetik meg.
A kezdetektől
Zichyújfalu területe az ókor óta lakott. Első, okleveles említése a településnek még 1239-ből való, de később, 1447-ben már megemlítették magyarul is, mégpedig Újfaluként (később Újfalupusztaként, Pusztaújfaluként is hívták). A megkülönböztető Zichy előtag – melyet 1898-ban vett fel a település – az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal, akik már a török időkben megjelentek itt mint nagybirtokosok. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést.
1784-ben a Zichy család kúriát építtetett a településre, majd Zichy Nepomuk János a 20. század elején egy kastélyt is, melyet 28 hektáros parkkal vett körül. Több mint száz évvel később és jelenleg is a község polgármesteri hivatala működik a kastélyban.
Az egykori nemesi székhely a második világháború után a közeli Seregélyeshez tartozott, majd 1966-ban Gárdonyhoz csatolták, végül 1997 decemberében önálló községgé alakult.
Ápolják a hagyományt
A szüreti mulatság csaknem egy évszázados hagyomány a településen. Az első húsz felvonulás nem évi rendszerességgel zajlott, de az 1950-es évek elejétől minden évben megrendezték a mulatságot. 2013-ban a 80. szüreti felvonulást tartotta a község. Napjainkra egyre inkább turistalátványossággá válik és erősödik a szüreti felvonulás hagyománya a faluban.
Minden év augusztus 20-a körül falunapot rendez a község, szeptember végén pedig az idősek világnapja alkalmából tartanak rendezvényt a művelődési házban.
Iparosodás
Az első takarmánygyártó épület Zichyújfaluban 1963-ban épült fel. Ezt követően, 1968-ban alakult meg a mai cég jogelődje, az Agrokomplex. A gyár sokáig Zichyújfalu legnagyobb munkaadója és adófizetője volt. Az 1980-as évek második felében és az 1990-es évek első felében a gyár dolgozóinak száma meghaladta a 425 főt – ekkor élte a település a gazdasági virágkorát.
Az 1960-as évektől az Agárdi Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületében virágzott a mezőgazdaság: hibridkukorica termesztése, szarvasmarha- és sertéstenyésztés, illetve baromfitenyésztés. Ennek köszönhető, hogy 1970-ben az állami gazdaság zichyújfalui traktorosai közül hárman, név szerint Fartel Mihály, Nagy József és Németh Tibor az általuk végzett munkáért a Magyar Népköztársaság Állami Díját vehették át.
Jó helyen
Rendkívül előnyös értékekkel bír a település, ugyanis a 44-es számú Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal közvetlenül is érinti a falut, mely – transzeurópai fővonalként és másodfokú személyszállítási fővonalként – viszonylag jó közlekedési viszonyokat biztosít, főleg Székesfehérvár felé, valamint 3–10 perces pusztaszabolcsi átszállással elérhető a főváros, és jól megközelíthető a megyei jogú nagyváros, Dunaújváros is.
Az én kedves kis falum - Zichyújfalu szépségei képeken
„Csak megláttuk ezt a kastélyt és beleszerettünk”
Három helyi lakossal beszélgettünk a településről, a lakóközösségről és arról, hogy miért jó Zichyújfaluban lakni.
– Már nagyon régóta itt lakom, egészen pontosan 1957 óta. Mindig szerettem itt élni, mert ez egy nagyon jó kis faluközösség. Mindenünk van, minden megtalálható itt, főleg azóta, amióta ilyen óriási fejlődésen ment át a falu. Ez alatt a közel húsz év alatt többet fejlődtünk, mint az azt megelőző ötven év alatt – fogalmazott az egykoron postamesterként dolgozó, ma már nyugdíjas Vilityer Istvánné. Hozzátette, kifejezetten szereti azt, hogy egyszerű és jószívű emberek lakják Zichyújfalut. Mint mondta, semmi áron sem költözne el a településről.
– A gyerekeim már elköltöztek ugyan a nagyobb városokba, de én itt maradtam, s nincs is szándékomban elmenni. Azt szoktam mondani, ha megnyerném a lottó ötöst, akkor se mennék el innen, annyira szeretek itt élni – dicsérte a falut Vilityer Istvánné.
Halkai Lajosné is régóta zichyújfalui lakos, és imád a helyi gyerekekkel együtt lenni.
– Mint óvónő 38 éve vagyok itt a településen, így nagyon sok kisgyerek ment át a kezem alatt, akik felnőttek lettek, anyák és apák, akiknek a gyermekei ismét a kezeim alatt nőttek fel. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy végigkísérhetem a generációk felnövését – öntötte el a melegség a kastély közvetlen szomszédságában található óvoda pedagógusát, majd elmondta, ezektől a családoktól és emberektől rengeteg segítséget kap, és ezért már érdemes volt itt, Zichyújfaluban óvónőként szolgálni.
– A pandémia sajnos a családokat is nehéz anyagi helyzetbe hozta, de a helyi összefogásnak köszönhetően sikerült a nemrégiben koraszülött kisbabát világra hozó édesanya családjának segítségére sietnünk. Ebből is látszik a falu összetartása, ami mindennél fontosabb – tette hozzá Halkai Lajosné.
Pap Okszana Ukrajnából érkezett Zichyújfaluba, s mint mondta, ez volt életük egyik legjobb döntése.
– Nem tudtunk semmit Zichyújfaluról, csak megláttuk ezt a gyönyörű kastélyt, és egyből beleszerettünk a helybe. Gyönyörű szép új iskola és templom volt már akkor a településen, ráadásul kimértük, hogy hét-nyolc percre vagyunk a Velencei-tótól. Ennél nekünk nem kellett több – fogalmazott a háromgyermekes családanya.
Sorozatunk további részeit ITT találják.