„Készek vagyunk-e arra, hogy a bűn ellen igazán harcoljunk?”

Nagypéntek estéjén ismét csordultig telt a Szent István-székesegyház. Jézus szenvedéstörténetét az emberiség legfontosabb eseményének nevezte Spányi Antal megyés püspök.

– A bűn megnyomorítja az embert. A bűnnek következménye az a nyomorúság, amely halálhoz, az örök halálhoz vezet. Amikor megtörtént az, ami a megváltásunknak bizonyult, az emberek Jézus körül, a Via Dolorosán éppúgy jöttek és mentek, mint ahogy teszik azt most is. Adnak és vesznek, alkudoznak, egymást lökdösik, nem számít, akkor sem számított, hogy ki az, akit visznek, és mi lesz az ő sorsa. A Golgotán az események egyértelművé tették még a kivégzést levezénylő parancsok számára is: ez az Isten fia volt. És ha Isten fia meghalt értünk, akkor mi meg vagyunk váltva. Olyan könnyen kijelentjük ezt. Olyan könnyen hirdetjük. Megtanultuk, és igazunk van, mert így is van. Ha egyszer meg vagyunk váltva, akkor kell, hogy megváltozzon az életünk, hogy más legyen a kapcsolatunk, a viszonyunk a bűnnel, a kereszttel, hogy másképp vezesse az életünket a hit – fogalmazott a szentbeszédben Spányi Antal megyés püspök, aki arról is szólt, fontos kérdés, hogy képesek vagyunk-e fölismerni mi, megváltott emberek, hogy a bűn hogyan pusztít ma is bennünket újra meg újra minduntalan. Képesek vagyunk-e észrevenni, hogyan nyomorítja meg a magunk és mások életét.

– Minden gyengeségünk, amelyben a bűnnek uralmat engedünk magunk fölött. Amikor Krisztus kereszthalálát szemléljük nagypénteken, végig kell gondolnunk, vajon készek vagyunk-e arra, hogy a bűn ellen igazán harcoljunk, és ne másokat okoljunk, hanem a magunk gyengeségét ismerjük föl. Ismerjük föl keresztjeinket, s azokat magunkhoz ölelve hordozzuk, mert csak akkor lesznek könnyebbek, ha magunkhoz szorítjuk őket, és kezdjük az új életet, a Krisztus halála által megváltott életet – folytatta a megyés püspök a nagypénteki szentmisén.