Centiről-centire nézték át a börgöndi repülőteret a szakemberek (Videó)

A börgöndi repülőtér a fokozottan védett ürgék egyik legkedveltebb otthona Fejérben. Rendszeresen rövidre van vágva a fű, megfelelően laza a talaj, így vígan éldegél ez az egyébként világszerte egyre csökkenő állományú faj a területen. Nem véletlen, hogy tavaly éppen innen telepítettek át a szakemberek egy jelentős populációt máshová, hogy növeljék az egyedszámot. Flesch Márton, fehérvári állatorvos, ismét a börgöndi repülőtéren járva, örömmel jelenthette be: az akkori telepítés sikeres volt.

- Jó hír, hogy noha meglehetősen érzékeny állatok, a telet átvészelték és az áttelepített állomány megmaradt. Az ürge ugyanis egész nyáron azért hízik, hogy hibernált állapotban a telet átvészelje – mondta a szakember, aki, mindeközben civil és természetvédő segítőivel, szoros rendben masírozott a börgöndi repülőtér gyepén. Ürgejáratokat kerestek és számláltak ugyanis.

- A további befogásokhoz és telepítésekhez szükséges, hogy felmérjük az állományt. Mindegyik járat koordináta helyzetét rögzítjük, így a járatok pontos eloszlását is látjuk majd – tette hozzá, ahogy azt is: - Azért fontos, hogy tudjuk, mekkora az állomány, mert ha szeretnénk áttelepíteni őket, akkor a meglévő állomány károsítása nélkül szeretnénk azt megtenni. A populációnak ugyanis csak a 10 százaléka telepíthető át. Másrészt pedig, folyamatosan és visszatérően napirenden van a reptér fejlesztésének kérdése, ezért is fontos tudnunk, mely részeken élnek az ürgék, amelyekre fokozottan ügyelni kell.

Ez az első alkalom, hogy ilyen precíz módszerekkel mérik fel a terepet a helyszínen.

- Annak örülnénk, ha több mint ezer ürgebejáratot találnánk. Egy ürgének kettő-három bejárata lehet, így a kapott számot elosztva lehet következtetni az ürgeállomány nagyságára – tudtuk meg, ahogy azt is: a megyei ürgeállomány csökken, a nem védett területeken nagyon rossz a helyzet, de a védett területeken is már csak maradvány populáció található.

- Ezzel szemben az ürge még a nagyszüleink korában is nagy állományban volt jelen. Minden faluszéli legelőn megtalálhatóak voltak. Mára azonban eltűntek ezek a művelt, rövidre nyírt füvű gyepterületek. Azok a területek viszont, amelyeket évente egyszer kaszálnak, számára nem megfelelő. A reptér éppen ezért is ideális: folyamatosan kaszálják a repülők miatt.

A probléma azonban nem helyi szintű, a Kárpát-medencében, sőt világszerte csökken az ürgeállomány. Éppen ezért, míg a magyar természetvédelem korábban úgy tekintett rá, mint a kerecsensólyom, parlagi sas, azaz a ritka ragadozómadaraink táplálék állata, addigra ma már az ürgét önmagáért kell megvédeni. Flesch Márton rámutatott: az ürge jelenléte, járatai ugyanis számos egyéb faj számára kedvező életfeltételeket teremtenek. Nem mellesleg, a közhiedelemmel ellentétben az ürge nem olyan szapora, mint a pocok: évente egyszer hoz világra három-nyolc kölyköt. Ezért a mostani börgöndi, civil kezdeményezésű akció előremutató: lehetőséget teremt arra, hogy a későbbiekben jobban odafigyelhessenek rá a természetvédők. A felméréshez fehérvári és budapesti önkéntesek mellett a Völgy-híd Természetvédelmi Alapítvány, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai is csatlakoztak.