Fejér évfordulós emlékei

Megálltak egy szóra

Hatvan évvel ezelőtt, mikor a kiváló Grétsy László talán még nem is tervezte a nyelvművelő műsorát, már arról irt a hírlap az április 30-oi számában, hogy az anyanyelvet őrizni és tanítani kell. A Tavaszi verőfény című cikk írója, így fogalmaz.

Besüt a nap az ablakon. Olyan hívogatóan, olyan melegen, mintha bizonyítani akarná: „látjátok ilyen szép a tavasz”. Melegen tűzi sugarait felénk, amíg a pajkos szél eléje nem bodorít egy felhőfoszlányt. Ennek nem lehet ellenállni. Kihajolok a kertre nyíló ablakon. Itt újabb szívderítő látvány fogad. Két csöppség süti a cikkcakkos formákból kiborított homokpogácsákat a játékos napon, s közben állandóan ,,társalog”. Ki nem fogynak a szóból. Honnan van ennyi témájuk...? Meghallgatom... — ... Majika, ... jaj, ott egy tita... — mutat pici ujjacskájával a bokrok között elsétáló macska felé az egyik apróság. Mire a másik komolyan, oktatólag helyreigazítja kispajtása „nyelvbotlását”. — Nem jól mondod Laszika...! Nem tita az, hanem szisza...!

Szitává lőtték az állatot

Egy vérbe fulladt, modern bikaviadalról számolt be a Fejér Megyei Hírlap 1964. április 30-án. Az eset színhelye volt kedden a Vágóhíd melletti Rác-rét. A csákberényi termelőszövetkezet vágómarhákat szállított az Állatforgalmi Vállalat Jancsár utcai telepére. Az egyik fiatal csaknem hatmázsás bika, amint szilárd talajt érzett lábai alatt, kiszakította magát őrzői közül és fújva, toporzékolva, „elparancsolva” maga mellől az emberek sokaságát, kivágtatott a füves porondra. A közelben dolgozgatók és arra járók rémülten menekültek előle. Gondozóik, hiába édesgették, csalogatták. Órákig tartott az egyenlőtlen küzdelem, amikor a Vágóhíd dolgozói elhatározták, hogy két halálraítélt „csalétek” tehénnel próbálják jobb belátásra bírni a tajtékzó bikát. Mire tervüket végrehajthatták volna, az időközben helyszínre érkező rendőrök rövidúton, pontosabban egy rövid géppisztoly-sorozattal, pontot tettek a „hetvenkedő” bika pályafutására. A Vágóhíd dolgozóinak már csak az a feladat jutott, hogy a vérét kieresszék és traktor után kötve, bevonszolják a vágóhídra.