Idén is pálinkafesztivállal nyitják a szezont Agárdon

- Hányadik alkalommal rendezik meg a pálinkafesztivált?

- Tizenhatodik alkalom a város életében, hogy a Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor és Pálinkafesztivált megrendezzük. Minden évben sor kerül rá, amely alól kivétel volt természetesen a Covid időszak, amikor mindenhol elmaradtak a közösségi programok. Ám ezt követően újra összeállt a csapat és nagy lelkesedéssel hozzáfogtunk a szervezéséhez. Kezdetben ez számított a Velencei-tó szezonnyitó kulturális és turisztikai fesztiváljának, melyet azóta is fenntartunk, mert noha már egészen februártól kezdve nagyon sok esemény zajlik kül- és beltéren egyaránt, mégis talán ez az első nagy fesztivál az évben a helyi lakosok számára.  A gyakorlat szerint ezen időszak környékén nyitnak a strandok, pezsdül fel a hajózás, kezdődnek a programok, jön az osztálykirándulások időszaka, vagyis már nem csak a helyiek, de az ide látogatók száma is megnő. Ez a fesztivál örömünnep tehát számunkra, hiszen ezen keresztül megmutathatjuk kulturális és gasztronómiai értékeinket, és olyan nagyszínpadi és kísérő programokkal tölthetjük meg a május 1-jéhez köthető hétvégét, ami talán különleges. A rendezvényen bemutatkozhatnak a helyi alkotóművészek, s akár színpadi programokkal, akár az alkotóművészet más műfajaiban is közönség elé állhatnak a környék és az ország művészei. Mindezek mellett nagyon sok civil egyesület is részt vesz a programon.

- Az idei évben melyek a főbb sarokpontok a fesztiválon?

- Az idei fesztivál szerkezete is ezen elképzelések mentén rajzolódik ki. A nagyszínpad esti 20 órás koncertjei igazi pezsgő hangulatot hoznak a városba: május 3-án,  pénteken vendégünk lesz Gájer Bálint, 4-én, szombaton a Zenevonat szuperkoncert érkezik az LGT sztárjaival, 5-én, vasárnap pedig Charlie ad koncertet. Reméljük, nagyon sok fesztiválra látogató újra eljön hozzánk és ismerősként köszönthetjük majd őket a nézőtéren.

- A 2024-es fesztiválon is számos kísérő program közül válogathatnak a látogatók?

- Természetesen! A kísérőprogramok java, ahogy minden évben, úgy most is a fesztiválközpontban, azaz a Szarvas szobor körül kap helyet. Ezúttal azonban, mivel a május 1-je szerdára esik, így a fesztivál ezt követően, azaz péntektől vasárnapig tartó esemény, így a szokásos cukrászos, illetve főzőversenyek a május 1-jei parkerdei majálishoz lesznek majd köthetők. Ezek helyett családi játékligetet terveztünk, baba-mama sátorral, játszóházzal, hiszen láthatóan nagy rá az igény. Gárdony városába ugyanis nagyon sok fiatal család költözött az utóbbi időben, a betelepülők számával mára már 13 ezres kisváros lettünk.  A családok megtalálhatják itt a Berebe Játéktér és az Aranyszamár bábszínház aktivitásait, valamint kitelepülnek a Gárdonyi Hordozó Klub tagjai is, akik tanácsadást adnak a fesztivál mindkét napján. Szombaton és vasárnap itt lesz Békési Erika író, ’A mama köténye’ című gyermekkönyv szerzője, valamint a Velencei-tavi Sportért és Kultúráért Egyesület jóvoltából Zelei Endre Pannafoci világbajnok.  A fesztivál elmaradhatatlan szereplője továbbá a Magyarországi Alkotóművészek Közép-dunántúli Regionális Társasága, amely mesterségkóstolóval, tárgy- és hangszersimogatóval, játékszigettel, ruhapróbával, egyszóval nagyon sok aktivitással készül, ők is a Szarvas szobor körül.

- A fesztivál azonban nem csak a helyi kultúrát és gasztronómiát mutatja be, de a Velencei-tó környékét is népszerűsíti. Hová viszik idén a látogatókat?

- A Szarvas szobor mellől indulnak azok az autóbuszos és helytörténeti túrák, melyek az előző években is nagyon népszerűek voltak. A szombati napon a helytörténeti séta tematikája a Nádasdyakra, az agárdi fürdőéletre, illetve az épített és természeti, zöldfelületi értékeinkre épül.  A Gárdonyi Építészmérnök Kör szakemberei a Gárdonyi Géza sétányon kalauzolják végig a résztvevőket, akiknek a túrája az Agárdi pálinkafőzdében, az Almárium kultúrpiacán ér véget, amely egykoron a Nádasdy birtok uradalmi központja volt. Érdemes csatlakozni a sétához mindenkinek, aki szeretne velünk, a múltunkkal egy kicsit jobban megismerkedni. Az autóbuszos ’Nagy-Kul-Túra a Velencei-tó körül’ járata, mely a Szarvas szobor mellől indul 10 órakor, szintén nagyon népszerű évről-évre. A Gárdonyi Géza Általános Iskola pedagógusai kíséretében látogathatják meg a résztvevők a tó körüli kulturális helyszíneket, a Gárdonyi Géza Emlékházat, a Vörösmarty Emlékházat, a Halász-kastélyt, a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely területét, a dinnyési Várparkot, valamint a Dinnyési-fertőt, továbbá a dinnyési Hagyományőrző Központot, ahonnan a fesztiválközpontba térnek vissza a túrázók. A Dékány András emléktúra és irodalmi odúkereső egy, a helyi civilek által hozzáadott érték a fesztiválon, amely vasárnapi programként várja az érdeklődőket 9:30-kor az Admiral étterem parkolójában. A játékot Csiák Gyula vezeti, aki nem csak a Bársony István Alapítvány elnöke, de Dékány András kutatója is.  

- A Velencei-tónak számos természeti értéke is van. Ezeket is érinti a fesztivál programsorozata?

- Épp a Dékány András emléktúra az, amelynek keretében ellátogathatnak még vendégeink a legszebb természeti értékeinkhez. A Dékány sétánytól az agárdi parkerdőn át, a Madárdal tanösvényen keresztül a Chernel István madárvártáig és a Dinnyési-fertő bejáratánál található Rózsa utcai gólyafészekig visz a túra útvonala, amely akár nagyobb gyermekek számára is könnyen teljesíthető. A Csiák Gyula által vezetett túrán megismerkedhetünk majd Dékány András tevékenységével, ifjúsági regényei helyszíneivel, főszereplőivel, azokkal a madarakkal, fákkal, valamint természeti környezettel, amelyekről ő írt. Nagy becsben tartjuk ugyanis a tényt, hogy Dékány András a ’30-as években otthonául választotta a térséget: Agárdon nyaralót épített s tevékeny részt vállalt a tó életében, a madárvárta felépítésében, a vitorlás élet felvirágoztatásában. A túrához csatlakozik Fenyvesi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa, környezeti nevelő is, akivel - ha találunk az odúkban kismadarakat -, akkor gyűrűzni is fognak a résztvevők. A témához kapcsolódó esemény lesz továbbá május 4-én, szombaton 10 órakor a Kaptár szolgáltatóházban annak a fotókiállításnak a megnyitója, mely megismerteti a látogatókat az akkori Velencei-tó életével, illetve Dékány András itteni tevékenységével. Reméljük, sikerül felkelteni az érdeklődést e gyönyörű képekkel a művei iránt, hiszen ifjúsági regényei valóban egy olyan velencei-tavi életet idéznek meg, melynek mára már talán nem minden elemét láthatjuk.

- A fesztivál életében továbbá mindig van egy jelentősebb kiállítás is. Az idei évben mi lesz ez?

- A Velencei-tavi Galéria ad otthont idén is annak a nagyszabású tárlatnak, amelyet május 3-án, pénteken 17 órakor nyitunk. Ezúttal Horváth Levente erdélyi festőművész kiállítását hoztuk el a fesztiválra, mely az ’Ősalakra’ címet kapta. A festőművész 1977-ben született Gyergyószentmiklóson, most Gyergyóalfaluban él.  Számos tájegységről vannak festményei, ám néhány éve egy festmény sorozattal foglalkozik, melynek a ’Csűrmemória’ címet adta. Különlegessége, hogy az erdélyi falvak régi gazdasági épületeit, tájrendező elemeit mutatja be: „Nincs két egyforma csűrépület” - mondja ő -, „nüanszaiban a gazda leleményességéhez, igényeihez, belső világához igazodik. A hajdani élettér, a funkciójukat vesztő terek pusztulása azt az érzést hagyja maga után, hogy ezek a szemünk láttára úsznak át az emlékezés dimenziójába” – írja a honlapján.  Reméljük, képei befogadásával felkeltjük az érdeklődést az ilyen gondolatiság iránt is.