Magyar Örökség-díjas lett Helsinki világraszóló eredménye!

– A közelmúltban a legfontosabb célunk volt, hogy a helsinki olimpia világhírű magyar hőseinek örök emléket állítsunk, ezért avattunk fel 2022 októberében egy káprázatos emlékművet Székesfehérváron, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Azonban nagyon fontosnak tartottuk, hogy maga a tett, az 1952-es ötkarikás játékokon való nagyszerű magyar szereplés is elismerést kapjon, és a Magyar Örökség-díj kitüntetettjei között szerepeljen! – mondta kitörő örömmel a hangjában a FEOL-nak Kű Lajos, az alapítvány elnöke.

Igaza van, hiszen egyértelműen hőstettet vittek végbe, világra szóló diadalt arattak azok a sportolók, akik Magyarország nevében tizenhat olimpiai aranymedállal az Egyesült Államok és az először olimpián in­duló Szovjetunió mögött, sportnagyhatalmakat megelőzve harmadikként végeztek a nemzetek közötti éremtáblázaton.

– Ezek a nagyszerű nők és férfiak, akik az ötvenes évek itteni börtönvilágából kiutazva ilyen csodálatos eredményt értek el, minden tiszteletet megérdemelnek tőlünk és utódainktól. Nemeskürty István tanár úr azt írta, hogy minden ötödik magyar megjárta Rákosi valamelyik intézményét… Gondoljunk bele, ebből, a kommunizmus mocskos világából emelkedtek ők ki és harmadikat lettek a világ összes nemzete között. Ráadásul a tizenhat aranyérem nem csak tizenhat személyt, sportolót érintett, hiszen csak az Aranycsapatban húsz labdarúgó szerepelt és kapott aranyérmet, tehát sokkal több nagyszerű egyéni teljesítménynek lehetett tanúja a világ. Olyan kiváló sportolóknak adhattuk meg a Magyar Örökség-díjjal az örök tiszteletet, mint például Csermák József, aki világrekorddal lett a kalapácsvetés olimpiai bajnoka, a háromszoros olimpiai bajnok Papp Laci, vízilabdában Kárpáti György, Gyarmati Dezső és a többiek, az úszó Székely Éva, a tornász Keleti Ágnes, a vívó Gerevich Aladár, Kovács Pál, az öttusa és a birkózó csapat, vagy Takács Károly sportlövő. Egyetlen nemzet sem engedheti meg magának, hogy ilyen szülötteit nem becsül rangjukhoz méltó módon. 

Összesen 16 arany-, 10 ezüst-, valamint 16 bronzérmet szereztek sportolóink 1952-ben, olyan eredményt érve el, amely (ha felszoroznánk az érmeket és arányba állítanánk egymással az országok lélekszámát) olyan, mintha az Egyesült Államokhoz képest 256, a Szovjetunióhoz képest pedig 320 arannyal büszkélkedhettünk volna. Remekbe szabott volt, amit a nagyhatalmak által megnyomorított kis nemzet akkor elért. Azok a sportolók, akiknek nevét feljegyezte a székesfehérvári képzőművészeti alkotás, rengeteg örömet hoztak az országnak. Az a csoda megcsillantotta a nemzet visszatérő erejét, összetartását.

– Sok más mellett támogatta törekvésünket Tolcsvay Béla Kossuth-díjas énekmondó és Döbrentei Kornél író, aki ódát szerzett az olimpia hőseinek tiszteletére, Bobory Zoltán költő és előadóművész pedig verset írt – folytatta Kű Lajos. – Mindenki a legjobb tudását tette hozzá a közös ügyhöz, hogy legyen az 1952-es dicsőség emléke Magyar Örökség-díjas. Jelenlétével támogatott minket, hiszen az ünnepélyes avatás óta járt a helyszínen és koszorút helyezett el az aranybetűs nevek könyvet formázó szobránál Csókay András világhírű idegsebész, Bodnár András olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok törvívó, sportvezető. Elfogadta meghívásunkat Márfi Gyula nyugalmazott érsek, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, Nagy István vállalkozó, műgyűjtő, Eperjes Károly színművész és ifjabb Kocsis Sándor, az Aranycsapat legendás támadójának fia, Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó fia, Maracskó Tibor olimpiai ezüst- és bronzérmes, világbajnok öttusázó és Kásás Zoltán világ- és Európa-bajnok vízilabdázó is. Nem véletlenül tették ezt: Helsinki hősei olyan eredményt értek el egykor, amelyben nem csak az egyéni tehetség és szorgalom, hanem a jövőért való felelősségvállalás is megjelent. A párhuzam nyilvánvaló: így született meg az 1956-os szabadságharc eszménye.

Kű Lajos makacsul kitart amellett, hogy a magyarságnak ma (kiváltképpen június 9-én) ugyancsak felelősséget kell vállalnia a jövőért, ezt kötelességünk megtenni nemzetünkért és hazánkért. Támogatóival együtt ezért, a példa felmutatásának céljából tartotta feltétlenül méltónak az elismerésre, javasolta minden idők legnagyobb, kiemelkedő olimpiai hőstettét Magyar Örökség-díjra. A szavak meghallgatásra találtak, hiszen úgy tudjuk, egyhangú szavazással adta áldását a kezdeményezésre a bíráló bizottság.