Országszerte súlyos károkat okozott a fagy a szőlőkben

Nemrég még arról beszélhettünk a Fejér megyében található két történelmi borvidék hegyközségi elnökeivel, hogy a szőlő három, itt-ott talán négy hetes előnyben van, ugyanis a szinte már nyári melegek miatt gyorsan kihajtott, majd hasonló sebességgel folytatta a hajtásnövekedést. Közben a hideg visszatért, sőt, a hajnali fagyok is, amik ez alkalommal nem csak a gyümölcsfákkal dolgozó gazdák életét keserítette meg, hanem kivételesen a szőlőtermesztőkét is. A jelenlegi helyzetről és a megyét érintő károkról most is a hegyközségi elnököket kérdeztük.

–Nálunk egyetlen fajta volt érzékeny a tavaszi fagyokra, az Ottonel Muskotály, de más fajtában nem jelentkezett ez a probléma, így a munka mehet tovább. április legvégén zajlott az első növényvédelmi kezelés, ami egy átlagévhez képest két héttel korábban történt. A fagy által érintett tőkékkel semmit sem lehet csinálni, ki kell várni és bízni abban mégsem annyira nagy a baj, mint azt elsőre gondolnánk. Rosszul szokott kinézni a fagykár, és ha a hőmérséklet mínusz három fokra vagy az alá csökkent, akkor teljesen mindegy, mert akkor mindegy milyen fajta, nagy bajban van. Ha csak 0 és mínusz 1 fok között van valahol a hőmérséklet, akkor csupán megcsípi az érzékenyebb fajtákat, jó esetben csak annyira, hogy könnyen kiheverik. Nemrégiben láttam olyan hajtásokat, amin a levél az lebarnult, de a fürt még zöldnek látszott. Pár hét alatt kiderül majd, hogy valójában mekkora is a kár–nyilatkozta lapunknak Korbuly Csaba, az Etyeki Hegyközség elnöke.

A megye északi felének másik szegletében, a Móri borvidéken hasonló jó hírekkel szolgált a szakember.

–Szerencsére minimális fagykár van, és tudomásom szerint az is csak a Generosa, a Sauvignon és az Ottonel Muskotály szőlők esetében, és ott is csak pár mélyebb területen. A növényvédelmi technológián nem kell változtatni, vagyis ami adott esetben elfagyott, azt már nem kell permetezni addig, amíg újra ki nem hajt. De ha már növényvédelmi technológia, sokkal jelentősebb befolyásoló tényező az, itt a Móri Borvidéken, hogy a korábban rekord korán kihajtó, és utána intenzíven növekedő hajtások fejlődési üteme lelassult, sőt a legtöbb helyen teljesen megtorpant. Ennek megfelelően, a korábbi téma, vagyis a minden idők legkorábbi szürete már nem valószínű, hogy aktuális, mert a hideg levegő miatt jelenleg majdnem ott tartunk, a fenológiai stádiumot tekintve, mint egy megszokott évben. Szinte napok elérték a hajtások a nagy melegben a 20-30-centis méretet, aztán megjelentek a fürtkezdemények, így hát majd meglátjuk hogy milyen lesz a kötődés. nagy általánosságban azonban nem jó a helyzet. A mi borvidékünkön nem jelentős mértékű a fagykárral érintett területek nagysága, hiszen csak egyes mélyebben fekvő, fagyzúgos területeken sínylette meg a növény a hideg, egy helyben álló, mozdulatlan levegőt. Ez, mindent egybevetve sincs 5 hektár nálunk és leginkább csak a leveleket érinti, a fürtkezdemények átvészelhették, talán. Ezek nem talajmenti fagyok, hanem legtöbbször szállított fagyok, tehát sokszor teljesen random, hogy hol van és hol nincs. Bizonyos tőkék, levelek, hajtások, fürtkezdemények túlélik, míg mások elfagynak. Ez nagyon sok dologtól függ, de nem lehet pontosan megmondani, hogy mitől.

Azonban a Kunságon, a Hajós-Bajai, illetve a Csongrádi borvidéken, valamint a Duna és a Tisza közötti területeken, mindösszesen háromezer hektárhoz közeli volt fagy által megcsipkedett terület. Országos szinten elég durva a helyzet és bár még zajlik az adatok összesítése, már most látható, hogy országosan eléri a fagykáros terület az 5-6 ezer hektárt, vagyis az ország jelenlegi szőlőterületeinek a 10 százalékát–ismertette a Mór környéki és az országon helyzetet Varga Máté, a Móri Borvidék Hegyközségének elnöke. 

A tavalyi évben sok volt a fertőzött tőke, és az enyhe tél segítette a kórokozók szaporító képleteinek életben maradását, így a tőkéken, a megfelelő lemosó permetezés hiányában, a szokásosnál is gyorsabban terjedhetnek az olyan gombabetegségek, mint például a lisztharmat vagy a peronoszpóra, ezért várható, hogy a permetezési fordulók között eltelt napok száma a szokásosnál is kevesebb lesz idén.