A játék, ami összeköt és megtart (galéria, videó)

Izgalmasan indult a nap a Hétvezér Általános Iskola első osztályosainak, valamint az EGYMI autizmussal élő gyermekeinek, hiszen beléphettek a Sóstói Stadionba, ahol megcsodálták a lelátókat és a labdarúgók híres gyepszőnyegét. A program a Sóstó Látogatóközpont területén folytatódott, ahol Szutyejev A gomba alatt című meséjét dolgozták fel a vegyes csoportokba verbuválódott gyerekek játékos vetélkedő formájában. 

Máthé-Tóth Magdolna, a Hétvezér Általános Iskola konduktora és fejlesztő pedagógusa ismertette azt a programot, melynek keretében egészséges és fogyatékkal élő gyerekek vesznek részt közös foglalkozásokon. – A szakmai program, melynek célja, hogy segítsük a fogyatékkal élő, ezért szegregált nevelésben élő gyerekek integrációját a többségi nevelésű gyerekek közé, több éve tart. Konduktorként azt vallom, hogy a normál fejlődési menetű gyermekeknek lehetőséget kell adni arra, hogy megismerjék a fogyatékkal élő társaikat. Ehhez egy-egy találkozás nem elegendő, ezért kollégáimmal évek óta egy programsorozatban gondolkodunk. Ennek részeként mindig más osztályt szólítunk meg, ezúttal az Arany EGYMI-ből az autizmussal élők csoportjára esett a választásunk. A normál, integrált oktatásban tanuló gyerekek a mozgássérülteket, az érzékszervi fogyatékossággal élőket előbb felismerik, mint a csendes autizmussal élő gyermeket, akik nem látványosan, de jelen vannak. A gyerekek az ő furcsaságaikon fennakadhatnak, nem érthetik a viselkedésüket. Ezért a szakmai programunk célja az, – Rába Judit gyógypedagógussal együtt – , hogy minél több alkalommal, mélyebben megismerjék egymást a gyerekek – fogalmaz Máthé-Tóth Magdolna, aki azzal folytatja, hogy ebben az életszakaszban elegendő, ha a gyerekek csak figyelnek, és majd később, például ha a munkahelyükön találkoznak egy furcsa jeleket mutató munkatárssal, akkor ez egy segítő, elfogadó jelenlétet fog hozni. 

– Az a jövőbeni tervünk mindkét oldalt illetően, hogy a programsorozat tapasztalatait papírra vessük, és egy jegyzet formájában összefoglaljuk, hogyan indult a program, milyen ajánlásaink vannak, témára, helyszínekre vonatkozóan, és buzdítsuk, motiváljuk az iskolákban dolgozó kollégákat, hogy merjenek kilépni az iskola falain kívülre. Őket is szeretnénk segíteni abban, hogy megtalálják a kapcsolódási pontokat a fogyatékkal élők csoportjaival – fűzi hozzá a konduktor.

– A program indulása előtt iskolai keretek között felkészítették a gyerekeket: beszéltünk velük az autizmus megjelenési formáiról, jellegzetes jegyeiről. Pár évvel ezelőtt még idősebb gyerekekkel kezdtük a programot, náluk azt tapasztaltuk, hogy könnyen illeszkednek a fogyatékkal élőkhöz, idén pedig elhatároztuk, hogy fiatalabb gyerekeket vonunk be a programba. A Hét Vezér Általános Iskola tanulóival a foglalkozások előtt és után drámapedagógiai eszközökkel dolgozzuk fel a tapasztalatokat, esetleges kérdéseket. Természetesen a szülőket is megszólítjuk, hogy egyetértenek-e a pedagógiai programunkkal, célkitűzésünkkel. Eddig egyszer sem ütköztünk ellenállásba, sőt, nagyon pozitív tapasztalataink vannak e téren – mondja Máthé-Tóth Magdolna konduktor.

Rába Judit, az Arany János Általános Iskola autizmussal élő gyerekek gyógypedagógusa arról beszélt lapunknak, hogy már korábban is voltak az integrációra, az érzékenyítésre vonatkozó programjaik, melyekkel a többségi és a szegregált nevelésben lévő gyerekeket célozták meg. – Az idei „osztálynak” idén már volt négy programja, egy ismerkedés, egy karácsonyi program, volt mozizás, illetve voltunk a Polgármesteri Hivatalban is, most pedig arra kaptunk lehetőséget, hogy kilátogassunk a Sóstó Tanösvényre, amely szintén egy integrációs program részeként valósult meg. Ezeknek a programoknak a célja az, hogy a többségi gyerekek találkozzanak a szegregált nevelésben lévő gyerekekkel. A gyerekek egyébként elfogadóak, csak a szocializáció során ennek mértéke csökken, célunk, hogy az elfogadás megmaradjon bennük. Mindemellett célkitűzésünk, hogy megszólítsuk a város többi általános iskoláját is, hogy keressék ezeket az integrálási, edukálási alkalmakat. Az autizmussal élő gyerekeknek szociális kommunikációs paneleket, szituációs gyakorlatokat tanítunk, melyeket általánosítani tudnak, és amelyeket reményeink szerint sikerrel alkalmaznak majd a gyakorlatban is, más gyerekekkel való interakciójuk során – mondta el Rába Judit gyógypedagógus.