2024.06.18. 10:00
Egy újabb madárfészket kameráztak be Seregélyesen (Videó)
Seregélyesen egy régi elképzelés valósult meg azzal, hogy április 4-én bekamerázták a település egyik gólyafészkét. Minap azonban egy újabb madárcsalád lakóhelyéhez került kamera a közeli Dinnyési-fertőn, amely a vércsék mindennapjait mutatja majd be azoknak, akik közel érzik magukhoz a természetet és e kedves tollasokat.
A kék vércse a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fotóján
Fotó: Lóki Csaba
Korábban Fenyvesi Lászlónak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezeti nevelőjének szakmai útmutatása mellett, Incze Csaba Árpád informatikus technikai jellegű közreműködésével került fel a Fő utcai gólyafészek mellé egy kamera, amelynek segítségével a Seregélyesi Baptista Általános Iskola honlapján attól fogva éjjel-nappal nyomon lehet követni egy gólyacsalád életét. Öt kisgólya született abban a fészekben, egyet időközben más szülőknél helyeztek el, négy fióka maradt a fészekben és mindannyian nagyon szépen fejlődnek. Jelenleg Seregélyesen nyolc, Dinnyésen kettő, Elzamajorban egy gólyacsalád él, ez pedig összességében remek létszám a környékre vetítve, amely egyébként bővelkedik jó táplálékforrásnak számító tocsogókban. Az elmúlt héten Fenyvesi László vezetésével minden fészekből földre hozták és meggyűrűzték a fiókákat, a történtekről a FEOL is beszámolt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület úgy mutatja be a kék vércsét, hogy ez a kistestű sólyomféle a magyar puszták féltett kincse. Egész Európa teljes állományának mintegy negyven százaléka költ Magyarországon, és bár Ausztriában és Szlovákiában a darabszámuk az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent, jelentős mennyiségük található határaink közvetlen közelében, a Partiumban és a Délvidéken. A faj uniós állományának megőrzése szempontjából a Kárpát-medencében költő példányok védelme kiemelt nemzetközi jelentőségű, amely összefügg egy speciális élőhelyegyüttes fennmaradásával és sok egyéb ritka faj védelmét is elősegítheti.
Hazánkban a kék vércse elsősorban az ország középső és keleti részén, az Alföld sík vidékein költ. Vonuló madár, telelőterülete Délnyugat-Afrikában van, a Dél-Afrikai Köztársaság északi részétől Namíbián és Botswanán keresztül Angoláig, Zimbabwéig és Zambiáig terjed. Igazi kalandor. A kék vércse a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít saját fészket, költéséhez elsősorban a varjúfélék fészkeit foglalja el. Hazánkban leggyakrabban a vetési varjú, a szarka, a dolmányos varjú fészkeiben telepszik meg, de szinte bármely, méretben megfelelő gallyfészket vagy akár faodút, faüreget is elfoglalhat. A megfelelő élőhelyen mesterségesen kialakított fészektelepeket is hosszú távon használja és sikerrel költ azokban. A kék vércse ragadozó, költéskor leggyakoribb zsákmányai a rovarok közül kerülnek ki, bizonyos élőhelyeken pedig fontos tápláléka a barna ásóbéka és egyes kisemlős fajok, főként a mezei pocok.