Jó reggelt, Fejér vármegye!

Van valami különleges hangulata a falusi presszóknak. Szinte kivétel nélkül mindegy melyik falu presszójába tér be az ember ugyanaz az érzés kerít hatalmába, ami vélhetően annak tudható be, hogy nincs sok illat- és látványbeli eltérés az egyes helyek között: cigarettaszag, dobozos és csapolt sörök a kezekben, szotyi, chipsek és ropik a polcon. Vidéki létemre nagyon ritkán fordulok meg presszókban, ha mégis, azt többnyire nem önszántamból teszem. Az utolsó ilyen eset viszont néhány nappal ezelőtt történt, amikor egy családi rendezvényre látogattam. Az ott dolgozók a régiek, ahogy a vendégek is. Egyedül mi voltunk ’újak’ a régiek között, ami már csak azért is volt furcsa érzés, mert 15 éve még a nagymamámmal nyaranta délutáni program volt, hogy a presszóba mentünk jégkrémért.