Turizmus a Velencei-tónál: múlt és remény a jövőre

Valószínűleg nem csak a Velencei-tónál, de máshol is jellemző, hogy az emberek úgy mennek el a rég ismert helyek mellett, hogy „ez is megújult, az is megújul - hát ez természetes” – ezzel a képpel kezdte előadását Bársony Péter, a Velence Resort&Spa igazgatója a Velencei-tavi Turisztikai Évdanyitón, ahol a szakember a térség turisztikai állapotáról adott helyzetjelentést az érdeklődőknek.

- Nyilván rááll a szemünk arra, hogy még ezt is meg kéne újítani, azt is meg kéne újítani, de tulajdonképpen alig vesszük észre a változást: pedig döbbenetes fejlődésen megy keresztül a Velencei-tó! Biztosan lehetne még gyorsabban, még többet, még jobbat csinálni, de azt kell mondjam, hogy tényleg olyan mérföldköveket lépünk át, amelyekre nem feltétlen gondoltuk akár néhány évvel ezelőtt is, hogy erre lehetőség lesz. Arról nem beszélve, hogy a Covid hatásait kezdjük kinőni. Ez kifejezetten örömteli itt a Velencei-tónál. A turizmus ilyen rövid gyógyulási időszakára nem is emlékszem a világban! De reméljük, hogy ez a tendencia meg is marad!

A Velencei-tó turizmusát jól ismerő szakember hangsúlyozta azt, amit mostanában sokan megtesznek, de nem lehet elégszer elmondani: „van víz a tóban!”.

- Ez a tény a turizmus helyzetét különösen nagymértékben befolyásolja itt a Velencei-tó környékén, mert bármit is mondunk, az elmúlt 30 vagy akár 80 év turisztikai háttere a Velencei-tónál mégiscsak a fürdőzésen, a tó használatán alapul. Így nem meglepő, hogy egy tavat - turisztikailag – tehát főleg strandcéllal, akkor lehet használni, ha van benne víz is, tehát ez a tény az elmúlt évek ismeretében kifejezetten örömteli – fogalmazott Bársony Péter, aki egy vízügyi grafikonon mutatta be az elmúlt két év vízállásának változását. Cikkcakkos rajz tárult a közönség elé, melyen a mérték 100 centiméterről indult, zuhant egy nagyot, majd pedig a tavalyi 110 centiméter után idén már több mint 140 centimétert láthat az érdeklődő.

- Nagy reményünk tehát, hogy az idei nyári szezonban a strandolókat sem kell elfelejtenünk, illetve hogy nem az lesz a Velencei-tóban a fő vonzerő, hogy a napágyakat akár a parttól 100 méterre be lehet vinni, ha valaki magányosan szeretne napozni.

Türelemre a Velencei-tónál nagy szükség volt az elmúlt években: jött a Covid, majd pedig a Velencei-tó partfal-rekonstrukciójának kivitelezési munkái, aztán pedig a vízszint rohamos csökkenése.

- Akárhogy is nézzük, számos negatív hatást tapasztalhattunk az elmúlt szezonok során a terület hasznosíthatósága tekintetében, de mára ez teljes egészében elhárult, és amellett, hogy gyönyörű, felújított partszakaszokat láthatunk, víz is van a tóban!

Számos fejlesztésre került sor ebben az időszakban is a Velencei-tónál – emelte ki a szakember. Megemlítette a strandfejlesztéseket, melyek közt a velencei kapcsán volt a legkevesebb beszámolni valója. Innen csak egy lefestett strandöltözőt tudott mutatni, de megemlítette az új gárdonyi Napsugár strand bejáratot, annak megújult parkját, valamint a Kovács Katalin Kajak-kenu Akadémia építését is. Ez utóbbinak – fogalmazott -, szintén magas turisztikai hasznosíthatósága várható, az ide érkező sportolók és bajnoki mérkőzésekre érkező sportolók és szurkolók miatt is.

A Velencei-tó, mindezek mellett is azonban, „hosszú ideig belföldi desztináció marad még”, de azért – hangsúlyozta az előadó -, „ne tegyünk le a külföldiekről sem”.

- Elsősorban a magánszálláshelyek tekintetében, de a Velencei-tónál kezd újra nőni a külföldi vendégforgalom. Erre az elmúlt 15-20 évben nem volt példa, inkább az ellenkező tendencia volt jellemző. Ám az elmúlt 2-3 évben ez megfordult és ismét kezd megjelenni a külföldi forgalom.

A szakember, némi kritikai felhanggal, arra is rámutatott:

- A kerékpáros turizmuson túl nem nagyon volt érdemi attrakciófejlesztés a tó környékén, ami, ha nem is nemzetközileg, de országos szinten vonzóvá tudta volna tenni a tópartot a nyári szezonon kívül. Leszámítva azt a kulturális dömpinget, melyet elsősorban Kápolnásnyék központtal, de a Magyar Tavak Fesztiválja tekintetében a teljes tóra vonatkozóan, megvalósulni látunk a Velencei-tó partjánál – fogalmazott, majd felsorolta a település turisztikai vonzerejének számító Vörösmarty Emlékházat, Liszt-művészházat,  Csajághy Laura Szabadtéri Színpadot, a Halász-kastély programjait és a hozzájuk tartozó eseményeket, turisztikai attrakciókat, mint a műemléki vagonból kialakított szabadulószobát.

- Ezek még Budapesten, nemzetközi megmérettetésben is megállnák a helyüket – mutatott rá, ahogy arra is: a turizmus ma már nem csak a nyári szezonra korlátozódik, a Velencei-tónál sem.

 - Azt gondolom, nagyon pozitív a jövőkép, sok fejlesztés érhet be idén, illetve jövőre a Velencei-tó környéki településeken. Volumenében ugyan még nem érjük el a covid előtti időszakot, de már közelítünk hozzá – mutatott rá a szakember, remélve: éves átlagban akár sikerül utolérni a 2019-es remek statisztikákat is. Majd hozzátette: - Remélem, hamarosan Velence városa is tud csatlakozni ezekhez a fejlődési pontokhoz és fejlesztésekhez.