Új utakat nyithat a külföldi tanulmányút – Erasmus+ projekthez csatlakozott a Hermann László Szakgimnázium

Az Európai Unió oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programja nagyszerű lehetőséget biztosít pedagógusoknak és diákoknak egyaránt a jógyakorlatok cseréjére és az új ismeretek elsajátítására. A projekt keretében az elmúlt években a hermannos pedagógusoknak lehetőségük nyílt tanulmányi céllal elutazni például Firenzébe és Barcelonába, Hollandiába vagy épp a Kanári-szigetekre.

– Nagyszerű lehetőséget látunk abban, hogy pedagógusaink a külföldi tanfolyamokon minél több új innovációs technikát, módszert, jógyakorlatot tudjanak gyűjteni, amelyeket aztán – a tapasztalatokat megosztva itthon a kollégákkal – beépíthetünk a tanítási gyakorlatainkba. Így a már hagyományos, klasszikus módszertani eszköztárunkat további új, innovatív ismeretekkel bővíthetjük, színesíthetjük az óráinkat – mondja Kovács Éva pedagógus, projektvezető arról, mit vár az intézmény egy-egy ilyen külföldi úttól.

– Mivel a diákok is változnak, ezért a tanítási módszereknek is változniuk kell, de természetesen a kodályi hagyományokat nem dobjuk el azonnal, hanem azokat kicsit továbbgondolva működőképessé varázsoljuk, hogy a jelen gyermekeit is ugyanolyan hatékonysággal tudjuk zenére oktatni, mint ahogy 30-40 vagy akár 100 évvel ezelőtt is tették az elődeink – veszi át a szót Király István igazgató, s kiderül az is: a zenepedagógusok mellett a közismereti tárgyakat tanító tanárok számára is nyitott a program, s idén először a pedagógusok mellett diákok is útra kelhetnek.

A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium tanulói és pedagógusai ezúttal egyhetes tanulmányúton vesznek részt Spanyolországban, ahol az intézmény nyolc diákja egy középiskolába látogathat, s amellett, hogy együtt tanulhatnak az ottaniakkal, közös projekteken dolgozhatnak, még koncertet is adhatnak.

– A programban részt vevő nyolc diákról a tanárok döntöttek. A kitűnő tanulmányi eredményt elérők mellett a hátrányos helyzetű gyerekeknek is lehetőségük lesz bekapcsolódni a programba. Emellett természetesen a nyelvtudás megléte is fontos szempont a kiválasztás során, s törekszünk arra is, hogy minél többféle hangszerrel képviseljük az iskolát. A diákjaink számára ez nagyon jó lehetőség arra, hogy szélesedjen a látókörük, hogy élményeket szerezzenek, új ismeretségeket kössenek, és egy új löketet kapjanak a pályájuk során a zeneművészpalánták – mondja Kissné Martin Orsolya pedagógus, a pályázatíró csoport tagja.

– Ez lesz az első alkalom, hogy én is csatlakozom az Erasmus-programhoz – veszi át a szót az iskolaigazgató. – Eddig háttérországként, támogató vezetőként voltam csak jelen. Nagyon büszke vagyok erre a projektre, nagyon örülök, hogy az iskolában ilyen innovatív kollégáim vannak, akik örömmel bekapcsolódtak a programba. Itt nemcsak a diákok, de mi magunk is tanulunk, megnézzük, hogy mások miként tanítják ugyanazt a zeneművészeti részt, mint mi, miben mások az adott iskolarendszer keretei. Azt gondolom, a mi módszereinkre is kíváncsiak mások, hiszen például a zeneművészeti szakgimnázium mint fogalom, egyedülálló intézményi struktúra Magyarországon.

Egy-egy ilyen tanulmányút világviszonylatban is képes rámutatni arra, milyen színvonalú a magyar zeneoktatás, hiszen kapunk egy összehasonlítási alapot. Bár köztudottnak mondható, hogy a hazai zeneoktatás rendkívül magas színvonalat képvisel, gondolva például arra, hogy míg hazánkban jellemzően egyénileg foglalkoznak a zeneművészetet tanuló diákokkal, addig egyes országokban többnyire kisebb-nagyobb csoportokban zajlik az oktatás. Ráadásul külföldön a magánoktatás jellemző, míg nálunk ezt az állam finanszírozza.

A projekt részeként a későbbiekben olasz és spanyol diákok és pedagógusok látogatnak majd Székesfehérvárra, hogy a Hermann pedagógusai és diákjai által az itteni zeneoktatás mikéntjeiből merítkezzenek, megismerjék a hazai zeneoktatási rendszert, s természetesen jut majd idő a megyeszékhely természeti és épített környezetének felfedezésére is.

– Azt gondolom, nyitottnak kell lenni az új tanítási módszerekre. Az új módszereket az egyéni zeneoktatásba lehet a legjobban beépíteni, mert egy csoportos oktatásnál sokkal kötöttebb tantervek, tanmenetek vannak, azokban kevesebb rugalmasságot látok. Ha csak egy tanóra öt percébe be tudunk építeni egy másfajta szemléletet, akkor már nyertünk – zárja a beszélgetést Király István.