2024.07.06. 11:30
Beleszületett az önkéntességbe a fehérvári tinédzser
A SZÉNA Egyesület a Családokért civil szervezet önkéntesét, a mindössze 15 éves Szili Laurát választották Székesfehérváron az év önkéntesének. Elhivatottságáról, motivációjáról kérdeztük a tinédzsert, aki színes egyéniségével egy üde színfoltja nem csak a szervezet életének, de a város ifjúságának is.
Lánya és anya egy képen. Szili Laura előtt édesanyja példaként szoltált.
Fotó: Az egyesület
A Vasvári Pál Gimnázium tanulójának gyerekkora óta fontos része életének az önkéntesség, valósággal beleszületett ebbe a világba, ami nem is csoda, hiszen édesanyja, a SZÉNA Egyesületben betöltött szerepe miatt – családi bölcsődék szakmai vezetője – folyamatosan vitte magával lányát. Laura 4 éves kora óta nem csak résztvevőként, de korához mérten aktívan is kivette a részét a szervezet rendezvényeiből. Azóta a kislányból kamasz lett, de hozzáállása mit sem változott, ennek köszönhetően pedig az év önkéntesének választották Székesfehérváron.
– Jó érzéssel töltött el, hogy mások is fontosnak találják, amit csinálok és ezzel az elismeréssel értékelték a munkámat. A díj sokat jelent számomra és arra buzdított, hogy folytassam ezt a tevékenységet, mert segíteni másokon jó érzés! Ez nekem valahogy belülről, szívből jövő kedvesség és hihetetlen jó érzés, amikor mások arcára, ha csak ideig-óráig is, de mosolyt csalhatok. Barátaim és a családom büszkék rám, igyekszem a továbbiakban is boldoggá tenni őket is – nyilatkozta a FEOL megkeresésére a tinédzser, aki elárulta azt is, hogy számos felejthetetlen élményt köszönhet az egyesületnek, amit szeretne, így „felnőttként" meghálálni.
– A SZÉNA Egyesület számomra a második családom, ahol új ismertségekre, barátokra leltem az évek során. Anyukám által kerültem az egyesülethez, ahol megtapasztalhattam az önzetlen segítségnyújtás élményét. Szeretném ezt a sok szeretet, kedvességet, amit nekik köszönhetően átélhettem valamiképpen viszonozni. Ezért számomra nem kérdés, hogy a nyári időszakban is aktívan kiveszem majd a részem a táborokból és remélem jó példaképként szolgálhatok a jövő fiatalsága előtt, hogy ők is megtapasztalhassák a „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” érzését.