2024.07.11. 20:38
Győzelem nélkül is sokat nyerhetnek
Már tavaly is mindent elkövetett Bakonycsernye, hogy a sok munkát győzelem kövesse, és nyerjenek a Virágos Magyarországon. Jó eredményeik voltak, de nem volt elég ahhoz, hogy elérjék a megfelelő szintet. Idén, a korábbinál is nagyobb elánnal vetik bele magukat az ültető, szépítő munkába, hogy a településé legyen a győzelem.
A főutcát védő támfalakon vöröslik a muskátli, ahogy mindig, de ez még nem lesz elég, így már a községháza is kivirágzott
Fotó: önkormányzat
A közösség építésén és az ifjúság támogatásán túl talán a sport a legfontosabb Bakonycsernye számára. Ám hiába szeretik és játsszák a focit, és hiába vannak rendszeresen horgászversenyek, most más verseny élvezi a prioritást. Cél a győzelem, a Virágos Magyarországon.
Fotó: önkormányzat
Újra ringbe szállnak, hogy meglegyen a győzelem
Tavaly is részt vett a nagyközség ezen a különleges megmérettetésen, ahol győzelem nélkül is sokat nyernek az indulók, hiszen megszépül a lakókörnyezet, ám akkor a szépség fokozódott, de a győzelem elmaradt. A feladás azonban nem kenyere a helyieknek egyik versenyen sem, így ezt sem hagyhatják annyiban.
Már közeleg a határidő és vele a zsűri
A főutcát védő támfalakon vöröslik a muskátli, ahogy mindig, de ez még nem lesz elég, így már a községháza is kivirágzott és persze további frekventált helyeket és lehetőségeket használnak ki a győzelem érdekében.
A tavalyi év tapasztalatait felhasználva idén is elindulunk a Virágos Magyarországért versenyen. Sokat tettünk, de sok még a tennivalónk, és a zsűri három hét múlva településünkre érkezik, igyekszünk felkészülni
– fogalmazott Turi Balázs polgármester.
Számos fát és cserjét, köztük babért is ültetnek, nem csak virágot, ám utóbbiak rendkívül látványosak, ami előremozdíthatja az ügy szerekét a zsűri látogatásakor.
A mai Bakonycsernye területén már újkőkori, késő neolitikus, késő vaskori kelta, majd római időszakban is laktak emberek, és emiatt húsznál több településnév is ismeretes, de Csernye és annak lakói nem feledik hagyományokat., ezért a mai napig szerepel, ha más nem, valamelyik településrész nevében az, ahogy régen hívták az adott helyet. Így maradt a mecsér felől érkezőt köszöntő hely neve Sikátor, a Nagyveleghez közelié Parag, és akkor még nem beszéltünk az emelkedős Pacmánról, a Brezova temetőjéről, vagy a Véhony pincéiről, esetleg a Iznai szőlőkről, vagy a Burgáról. És persze ott van a Gyón, a Bihr, a Pacmán, a Tényő, az Erdőinota és az okiratokban is gyakran szereplő Dolosd név is. Még vára is volt, mintegy 4 kilométerre, a Keleti-Bakony 420 méter magas dombján álló Csikling várrom, mely még a XV. századból maradt ránk. Aztán a törökök idején elnéptelenedett ez a gyönyörű, patakokkal átszőtt, csúcsokkal csipkézett erdőség, és csak 1724-ben indult újra az élet a faluban, a Nyitra és Trencsén vármegyékből érkező felvidéki szlovákokkal, vagyis immár 300 esztendeje.
