Jó reggelt, Fejér vármegye!

Vannak olyan történések az ember életében, melyek után úgy dönt elzárja a szívét egy kalitkába. Ilyenkor megmászhatatlannak gondolt falakat húz maga köré, hogy ne sérüljön többet. Így tettem én is, egy olyan időszak után, melynek sebeit a mai napig hordozom magamon. Aztán jött valaki, akit nem érdekelt milyen magasak a falak, hogy mennyi stop tábla kerül az útjába, s a "múlttal" teli batyu sem rémisztett meg. Jött valaki, aki felemelt, s aki miatt elkezdtem újra hinni a szerelemben. Az olyasfajta szerelemben, mikor a jövő nem kérdőjelekkel van kikövezve, amikor megszűnik a világ mert hiszem, hogy csak ennek van értelme. Hiszen a szív mit ér, ha félig ég? Nos, így lett az összetört szívű lányból olyan lány, aki életében először sírva vallott szerelmet, miközben csak arra gondolt: köszönöm!